A boszorkányűző kapor

Sulyok Józsefné, 2015. szept. 03.

A Földközi-tenger vidékéről származik, az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, egyéves, lágyszárú növény. Az ókori-egyiptomiak is használták, Ázsia déli és nyugati tájain, valamint Indiában szintén közkedvelt fűszernövény.

Hazánkba a római katonák hozták, mára azonban szinte minden konyhakertben megtalálható, de ipari célokra mezőgazdasági területen is termesztik.

Karógyökere van, gyéren fejlett gyökérrendszerrel. Szárán váltakozva fehér-zöld csíkozottság figyelhető meg. Levele szórt állású, virágzata sok összetett ernyőből áll, a sziromlevelek sárga színűek, májustól júliusig virágzik. Termése sárgásbarna, erősen bordázott ikerkaszat, éretten két részre esik szét.

A hatóanyagot a növény a föld feletti szára és széteső kaszattermése adja. A nyár folyamán gyűjtik. Frissen vagy szárítva szétdörzsölve jellegzetes illatú. Nem csak fűszer és gyógynövény, sűrűn ültetve szegélynövényként is alkalmazzák, de sárga, ernyős virágaival bárhol jól mutat.

Kémiai alkotórészek a nővényben: kumarinszármazékok, A-, C-vitamin, illóolaj.

A termésben: klorofill, proteinek, zsíros olaj, B-szitoszterol, illóolaj.

Szél és vízhajtó, a növény vizes kivonata nyugtató, görcsoldó, étvágyfokozó, a termés illóolaja fájdalomcsökkentő, antiszeptikus hatású.

Rossz emésztés, felfúvódás, csuklás estén 1 kávéskanál magot másfél dl vízzel forrázzunk le és lassan, kortyonként fogyasszuk el.

A magyar konyha régi, kedvelt fűszere, főleg a leveleket használjuk fűszerezési célra, saláták, mártások, levesek, főzelékek, sajtok ízesítésére, de a kapros-túrós lepény is nagyon finom. Az uborka elmaradhatatlan fűszere, néhol a húsokat is fűszereznek a terméssel.

A népi gyógyászatban különböző emésztőszervi problémákat orvosolnak vele. Illóolaját felhasználja a kozmetikai ipar. A kaporhoz is sok babona és hiedelem fűződik. A középkorban például a „boszorkányok ellen vetették be”.

Kapcsolódó cikk: Amit ne felejtsünk el szeptemberben