A dinnye: zöldség vagy gyümölcs?

Scheftsik Tamás, 2012. jún. 21.

A dinnye nem csak azért kedvelt gyümölcs, mert nagyon finom, hanem emeltet jó hatást gyakorol a szervezetre is. Emellett van még egy nagyon kellemes tulajdonsága: remekül termeszthető kiskertben is, így a nyár a tökéletes, saját dinnyénk ízétől lesz még édesebb.

Zöldség vagy gyümölcs?

Sokszor keverednek az emberek ellentmondásba a dinnyével kapcsolatban. Egyesek szerint gyümölcs, mások szerint viszont zöldség. A második állítás tulajdonképpen alátámasztott, hiszen a dinnye a tökfélék családjába tartozik, tehát mint ilyen, tökéletesen belefér a kategóriába. Csakhogy az a kifejezés, hogy zöldség, egy „konyhai”kategóriát takar, nem a növény hovatartozását hivatott elrendezni. Tehát a dinnye (mint a tök, a paradicsom, az uborka, …) gyümölcs, mivel botanikailag ez valóban egy kategória.

Hatásai

A dinnye, amellett hogy finom, nagyon jó hatással van a szervezetre is. A nyári napokban, amikor a hőség tikkasztó, és amikor ez a csodás „golyó” terem, fokozottan van szükségünk folyadékbevitelre. Ehhez a dinnye tökéletes választás, hiszen 90-95%-a víz. Vitamintartalma alacsonyugyan, ám ennek ellenére sok gyógytulajdonsága is van. Átmossa a veséket, méregtelenít és kipucolja a beleket is. Emellett fiatalít is, és a húsában található karotinok (melyeket a test A-vitaminná alakít) elősegítik a bőr megújulását, a látás tökéletességének megőrzését és a megfelelő agyműködést. Mindezek mellett ráadásul nagyon finom, és kifejezetten üdítő tud lenni egy forró nyári délutánon.

Ültetése

Természetesen saját magunk is próbálkozhatunk a termesztésével, ami nem is olyan nehéz, mint azt elsőre gondolnánk. Minden dinnye magról szaporítható, és vetése fészkes rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy kis mélyedéseket alakítunk ki, melyekbe 4-5 magot szórunk. Miután a palánták előbújtak, csak a legerősebbeket tartsuk meg, és ültessük szét. Itt azonban már nagyobb távolságot kell tartanunk, hogy a növényünk megfelelően tudjon fejlődni. Ez ideális esetben 1-1,5 méter, de ha nagyon nincsen helyünk, akkor egy kicsit kisebb is lehet. Mint az ebből is láthatjuk, a görögdinnye termesztéséhez meglehetősen sok hely kell, így cserépben nevelése nem kivitelezhető. Ráadásul nagyon igényes növény. Szereti a tápanyagban gazdag talajt, és a vizet. Ám arra nagyon kell vigyázni, hogy jó vízelvezetésű területet kapjanak, ez a növény ugyanis nem szereti a nedves talajt. Ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, legalább 18°C kell, és hogy be is érjenek, 25°C és 3 hónapnyi napos időszükséges. Ez hazánkban viszonylag ritkán jön össze, ezért érdemes inkább gyors növekedésű fajtákkal próbálkozni. Mindenképpen olyan szegmensébe ültessük a kertnek a növényt, ahol a legtöbb napot kapja, hogy gyümölcsei megnőjenek, és be is érjenek.

Ha sárga

Ha úgy döntenénk, hogy mégis inkább sárgadinnyét fogunk ültetni, akkor sem lesz egyszerű dolgunk. Ez a kisebb gyümölcs ugyancsak sok napot és tápanyagot igényel, ám vitamin és ásványi anyag tartalma magasabb a nagy testvérénél. Termesztéséhez itt is sok helyre van szükség, hiszen a tövek közötti távolság minimum 50 centiméter kell hogy legyen. Tápanyagigénye magas, beéréséhez hosszú nappalok, és rengeteg napsütés kell. Szüretelni 85%-os érettségnél lehet, hosszabb szárral, és hagyni kell 2-3 napot szobahőmérsékleten állni, hogy teljesen beérjen

A dinnyetermesztés nem éppen egyszerű feladat, hiszen nagyon jó körülményeket és sok odafigyelést igényel. A gyümölcs, amit cserébe kapunk azonban megéri a vesződséget, mert édes íze mellett a nyár hamísítatlan hangulatával ajándékoz meg minket.

Kapcsolódó cikk:

A görögdinnye história

A sárgadinnye története

Grapefruit és a kertészeti baleset