A hálás évelő csodák
Sulyok Józsefné, 2013. jan. 10.
Találóan többéves növényeknek is nevezik őket, miután télen is a földben maradnak. Azok a növényi részek, amelyek a föld felett fejlődnek – szárak, levelek – ősszel elhalnak ugyan, de tavasszal ismét kihajt, új életre kel a növény. Csaknem minden évelő virágzik és korának előrehaladtával évente egyre többet.

Mikor ültessünk?
Szinte minden évelő ültethető mind tavasszal, mind ősszel. Az ültetési idők szinte egymásba folynak. Csupán meleg nyári hónapokban és a tél kellős közepén, amikor fagy, nem szabad ültetni. A hosszú ültetési időt az új termesztései módszereknek köszönhetjük, melynek során a növényeket cserepekbe előnevelik. Ezzel az ültetési idő jelentékenyen meghosszabbodik, bár mindemellett ajánlatos ősszel nem túl korán és tavasszal, nem túl későn ültetni.
A növények gyökerei a legfontosabbak. Minél fejlettebbek, annál gyorsabban tudnak a növények növekedni és fejlődni. A cserepekben történő nevelés következtében a fiatal növények erőteljes gyökérlabdát eredményeznek. A cserepeket a kiültetés előtt természetesen el kell távolítani. Ha a növények mégsem kerülnek azonnal az előre eltervezett helyre, maradjanak inkább a cserépben. Öntözze meg őket rendszeresen, így egészségesek és frissel maradnak az ültetés napjáig.
Cserép nélküli évelők
Nem minden évelőt kell cserépben nevelni. Vannak növények, amelyek természettől eredően gyökértörzzsel rendelkeznek vastag, húsos gyökerekkel. Támassza meg a gyökereket, amikor az ültető gödörbe helyezi azokat, ügyelve arra, nehogy a gyökerek letörjenek.
Az ültetés
Az ültetés előtt fontos, hogy a talajt először vizsgáljuk meg. Az évelők legkevesebb 5 évig maradnak ugyanazon a helyen, a pünkösdi rózsa kivételével, amely nem igényli az átültetést. Gondoljunk arra, hogy az ültetés helye gyommentes legyen és forgassa jól át a talajt. Trágyázás (istállótrágyával) mindenekelőtt újonnan létesített ágyásoknál és kerteknél ajánlatos. A komposzt is természetesen nagyon jó, azonban csak istállótrágyával keverten. Cserépbe nevelt növényeket az ültetés előtt a nevelő cserépből ki kell venni, de csak akkor, ha a növény azonnal a földbe kerül. A cserepet óvatosan távolítsuk el. Ha a növény a gyökérlabdával nem jön ki, egy ollóval vágja fel a cserepet. Miután a növényt elültette, a talajt erőteljesen nyomkodja meg. Végül jól meg kell öntözni. Ezt az első időszakban szabályszerűen tartsa be, mert a szárazságtól a legtöbb növény elpusztul.
Gondozás
A legtöbb növény kevés gondozást igényel. A magas növésűek hálásak egy támasztékért (bambuszbotot vagy növényrácsot érdemes használni és az indákat ezek közé kell dugni). Rendszeresen távolítsa el az elnyílt virágokat, ez minden növényre érvényes! Tartós szárazságnál öntözni kell, de ez természetes is. Az idő múlásával terebélyesre nőtt növények szétszedhetők. A növényeket a talajból ki kell emelni és ásóval vagy ollóval fel kell darabolni vagy vágni. Az „új” növények ezt követően gyorsan kifejlett példánnyá nőnek.
A sziklakerti növények köveket igényelnek. A legtöbb sziklakertbe való fajta a természetben a hegyvidékeken nő. Egy hegyes tájat könnyű utánozni sziklatörmelékkel, kövekkel és kődarabokkal. A sziklakerti növények többnyire sűrű növésűek, szeretik a jó áteresztőképességű talajt és a napos helyet. Érzékenyek a nedves és meleg télre.
Az évelők révén mindig van virág a házban. Sok fajtájuk annyira fáradhatatlanul nyílik, hogy rendszeresen vághat, törhet virágot. Mindig kora reggel vagy késő este vágjon virágot és ne erős napsütésben. A virágokat tegyük azonnal vízbe, hogy ne legyenek ernyedtek. Egyes fajták: szarkaláb, pünkösdi rózsa, margaréták, hogy csak néhányat említsünk, helyet kaphatnak a vágottvirág-sorban.
Kapcsolódó cikk:
Januári kertelő - 21 tennivaló
Facebook Twitter GoogleStartlap
2021.április 04., vasárnap / 18:33