A havas tetők veszélyei

Szépzöld, 2011. febr. 08.

Ilyenkor télen, nagyobb havazások alkalmával bizony komoly mennyiségű hóréteg rakódhat házunk tetejére, amely több szempontból is veszélyeket rejthet magában. E kockázatokról és az azok elleni védekezésről szólunk alábbi cikkünkben.

A leggyakrabban a magas tetőkre rakódott nagy mennyiségű hóréteg olvadása okozhat veszélyes helyzetet, amikor a hirtelen lecsúszó hóréteg - tömegénél fogva - eltömítheti, mi több, jelentősen deformálhatja az ereszcsatornát. Ezen kívül - magával sodorva az esetleges, nagy méretű jégcsapokat is - a földre zuhanva akár tárgyi, személyi sérülést is okozhat. Éppen ezért jobb a bajt megelőzni.

Az egyik lehetséges megoldás a fenti probléma megelőzésére, ha a háztető ereszvonala mentén, a cserepekhez úgynevezett hóvágókat rögzítenek. Ezek a hajlított elemek meglehetősen erős acéllemezből készülnek, kifejezetten (többféle) cserépfedésű magastetőre. A hóvágókat a cserépgyártók által megadott előírások szerint, az ott feltüntetett mennyiségben és elhelyezésben kell a tetőre rögzítenünk.

A hóvágók elsődleges előnye abban rejlik, hogy gátolják a hó egy tömbben történő lecsúszását, s a hóréteg mozgása közben szétszabdalják azt. A tetőre rakódott nagy tömegű hóréteg lecsúszását hatásosan azonban csak a hófogórácsok akadályozzák meg. Többnyire az ereszvonalhoz közel kerülnek elhelyezésre, mégpedig folyamatos sort alkotva.

Nagy gondot okozhat az is, ha a tetőn keresztül hó jut a tetőtérbe. Ez viszonylag ritkán fordul elő, ha hosszabb havazásos az idő (ilyenkor hóréteg és fagyás képződik), de ha hóátfúvások vannak, akkor számolnunk kell a porhó okozta veszélyekkel. A porhó igen alattomos ellenség. A szél ugyanis könnyedén és szinte észrevétlenül juttatja be az aprócska hószemcséket - a legkisebb réseken át - a héjazat alá. Leggyakrabban a tető-gerinceknél és a szellőzőcserepeknél vannak a gyenge pontok.

Az egyszeresen átszellőztetett tetőknél (ahol az alátéthéjazat felett van csak légrés kialakítva), az ott használt alátétfóliát folytonossága miatt a porhó nem jelenthet nagy kockázatot). Azonban a kétszeresen átszellőztetett tetőknél (ahol az alátéthéjazat felett és alatt is légrés lett kialakítva) a porhó könnyebben juthat el a belső térbe, mivel az alátéthéjazatot az ellenléc felső részéhez rögzítik.

A védekezés azonban itt is megoldható. A két alátétfólia közé egy speciális, hajlított, perforált lemez-elemet kell rakni, egy magasságban az ellenléccel. Ezek az idomok biztosítják a levegő szabad áramlását, de önzáró tulajdonságuk folytán a porhót nem engedik a tetőtérbe. Hagyományos, cserépfedésű magas tetők esetében 100%-osan nem lehet kizárni a hó bejutását, azonban sokat segíthet, ha úgynevezett kiszellőző rést alakíttatunk ki az eresznél, ahol az elolvadt porhó el tud távozni a tetőtérből.

A tetőkről lecsúszó, olvadó hó újra-fagyásakor kialakulhatnak hatalmas méretű, tűhegyes jégcsapok, melyek akár életveszélyt is okozhatnak, ha letörnek az ereszekről. Ezeket mindenképpen a ház tulajdonosának, társasház esetén a közös képviselőnek kell eltávolíttatnia, vagy saját magának, vagy nagyon magas, különös életveszély (pl. forgalmas járda feletti óriás jégcsapok) esetén a tűzoltóknak. Ma már azonban a jégcsapok kialakulása ellen is védekezhetünk. Számos cég foglalkozik kültéri fűtőkábelek kiépítésével (eresz- és tetőfűtés), melyeket belülről vezérelve, akár teljesen automatizálva működtethetünk. Ezzel sem vastag hóréteg, sem pedig veszélyes jégcsap nem alakulhat ki a háztetőnkön. Forrás: www.epitinfo.hu

Kapcsolódó cikk:

A téli kert dísze: a díszkáposzta