Ők is az időjárástól függnek
Sulyok Józsefné, 2015. nov. 10.
A méhész a méhei röpkörzetének gyűjtési viszonyait nem változtathatja meg érezhetően.
Ha kevés a gyűjtenivaló, átszállíthatja a méheit olyan vidékre, ahol több a nektárt adó virág. Ezt nevezzük vándorlásnak, vándorméhészetnek.
A vándorlás hazánkban régóta ismert, az utóbbi időben nagymértékben elterjedt. Kezdetben a méheket csak közelre, szekereken szállították. Később nagyobb távolságra vasúton vitték. Külön szerelvényeken szállították tavasszal a déli, majd az északi, később pedig a virító akácosokba. Onnan a méhek az alföldi búzamezőket is meglátogatták.
A közlekedés korszerűsítésével a vasút helyett közúton történt a szállítás. Újabban a méhek konténeres szállítása terjedt el, de vannak már szép számmal kerekekre épített mozgó méhesek is.
Az időjárás és a gyűjtés
Nemcsak a nektár képződéséhez, hanem a gyűjtéshez is megfelelő időjárás szükséges. Elmondhatjuk, hogy a méhek 10 fok alatti hőmérsékleten nem, vagy csak kivételesen repülnek ki. A zavartalan gyűjtőmunkához legalább 12-15 fokra van szükség. A nektártermelésre legkedvezőbb a 18-25 fok. A 30 vagy annál magasabb hőmérséklet csak néhány, fokozottan hőigényes növény számára kedvező. A 35 fok feletti forróság már nem csupán a nektártermelésre káros.
A méhek legeredményesebben a szélcsendes időben dolgoznak. A viharos szél a gyűjtést teljesen lehetetlenné teszi.
A borult égbolt a méhek gyűjtőtevékenységét fékezi ugyan, de teljesen gyakran még a szemerkélő eső sem állítja le. A sűrűbb eső alatt a méhek hazarepülnek. A méhek a vízzel szemben sokkal ellenállóbbak, mint gondolnánk. A rövid zápor miatt esetleg röpképtelenné vált gyűjtők ruhája hamarosan megszárad, és hazarepülhetnek. A hirtelen jött hosszabb zivatar is csak kivételesen okoz vesztességet közöttük. Sietve hazarepülnek, félbehagyják a munkájukat, és lehető leggyorsabban igyekeznek bejutni az otthonukba. Ilyenkor még a tágas kijáró is kicsinek bizonyul a hazatérők bebocsátására. Előtte tolongás következik.
A nagy tömegű munkássereg néhány percen belül biztonságban van. Mire a zivatar első cseppjei lehullanak, már csak a fáradtabbak, öregebbek közül vannak néhányan a kaptáron kívül.
Miután a zivatar elmúlt, a méhek ismét megkezdik a gyűjtőmunkájukat.
Kapcsolódó cikk: A méhek a vizet is gyűjtik
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.december 09., szerda / 19:14