A pünkösd ezt jelentette Magyarországon

Sulyok Józsefné, 2016. máj. 04.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik a pünkösd, amikor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak. Néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de pl. Csíksomlyón, Ferencszálláson azonban máig erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben. Pünkösd egy egyház születésnapja is.

A középkorban a szél zúgását, ami a Szentlélek eljövetelét előzte meg, harsonákkal, kürtökkel utánozták. A tüzes nyelveket pedig égő kócok dobálásával, amelyek a templom padlásáról eresztettek le a hívők közé. Csíkdelnén a Szentlélek jelképeként a mise alatt fehér galambokat repítettek a szabadon.

A pünkösdi királyt lóversennyel vagy más ügyességi próbákkal választották. Európa jelentős részében már a középkor óta választanak pünkösdi, illetve májusi királyt. Magyarországon a 16. században már ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság”. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben májuskirályt választottak. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepélyre hivatalos, minden kocsmába ingyen fogyaszthat, amit a község fizet, stb.

Északkelet-Magyarországon és az Alföldön a pünkösdölés elnevezései: mimimamázás, mivanma-járás, mavagyon-járás. Általában a lányok voltak a szereplői, de néha a legények is részt vettek a játékban és közös táncmulatsággal zárták a napot.

A pünkösdikirályné-járás a lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője a Dunántúlon. Elnevezései: pünkösdköszöntés, pünkösdjárás, cucorkázás.

Udvarhelyszéken, a Sóvidéken ma is élő szokás a hesspávázás. A lánykák a fiuk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többi pedig zászlóvivők, és a ludak. A hesspávázó csapat kora reggel elindul és énekelve bejárják az egész falut. A menet élén megy a király és a királyné, közöttük megy a királylány, utána meg két sorban a zászlósok.

Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy iskolásfiút társai beöltöztették törökbasának, és házról-házra jártak. Ez a törökbasázás. Szalmával, pelyvával kitömték a nadrágját, a testének felső részét virágokkal, gallyakkal borították be. A zöld ágakra még csengőt is tettek. Az udvaron tálcával ütötték, hogy ugráljon. A házbeliek pénzt és tojást adtak nekik.

A Dunántúl egyes falvaiban szokás volt az ún. pünkösdi rabjárás is. A pünkösdölő lányok után mentek a lábuknál összeláncolt fiúk, adományt kérni. Fehértón egy gyerek lábára csörgő láncot tesznek, egy másik a lánc végét tartja és így vezetik a házakhoz.

A zöldág-hordás, zöldjárás egyik az egyik jelentős időpontja pünkösdnek. Bálványoson, a falú tágasabb helyén fehérbe öltözött lányok gyűltek össze. Sorba álltak, megfogták egymás kezét, a sor végén két-két lány kaput tartott. A kapun átbújva énekeltek és így járták végig a falu utcáit.

A gazdasági jellegű szokások közül sokfelé pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása. Túrkevén a gazdák itallal és fonott kaláccsal kínálták a csordást pünkösd reggelén. Hajdúböszörményben minden kondás, csordás, juhász, csikós, pásztor kapott ajándékba 1 liter bort és kalácsot.

Pünkösdi hiedelmek:

Pünkösdkor a házakra, istállókra, kerítésekre zöld ágakat tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a házaktól.

Az időjárásra és a termésjóslásra is van példa. Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik az eső, jó termés várható. Baranyában és Palicson azt mondták: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Az eső azonban nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.

Kapcsolódó cikk: A kimondhatatlan hanga és csalogató rokona