Akik az édes harmatra utaznak
Sulyok Józsefné, 2016. jan. 25.
A méhek szénhidrátigényeinek kielégítésében a nektár mellett másik természetes cukoroldat is szerepet játszik. Ez az édes-harmat, régi elnevezése szerint mézharmat.
Az édes-harmat a nektárhoz hasonlóan cukortartalmú növényi nedv, de nem nektáriumok választják ki. Élősködő rovarok, főként levéltetvek közvetítésével kerül a növényzetre. Ezek a rovarok növényi nedvekkel táplálkoznak. Azok fehérjetartalmú részét hasznosítják, cukrait pedig változatlan formában kiürítik.
Vannak olyan vélemények is, hogy a növények édes-harmatot rovarok közvetítése nélkül is termelnek. Bizonyos körülmények között leveleik izzadják ki.
Az édes-harmat a nektárban található anyagokon kívül dextrint, néha pedig tejcukrot is tartalmaz.
Az édes-harmattermést a nektárhoz hasonló módon nem lehet felmérni. Keletkezése szorosan összefügg a levéltetvek elszaporodásával, ez pedig kiszámíthatatlan.
Édes-harmat leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben főként a magasabb hegyvidékek fenyveseiben nyújt a méheknek gyűjtési lehetőséget. Lomblevelű erdőkbe ritkább.
Hazánk fenyvesei sem termelnek számottevő mennyiségben. Jelentősebb tartalékot csak kivételesen gyűjtenek belőle a méhek.
Az édes-harmatból készült méz dextrin és melecitóztartalma miatt a méhek téli táplálkozásra nem alkalmas. Az édes-harmat jelentősége nálunk a nektárhoz viszonyítva elenyésző. A több-kevesebb cukrot tartalmazó édes-harmatot a méhek ugyanúgy gyűjtik össze, mint a nektárt.
Kapcsolódó cikk: A töri szakos levendula
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.december 09., szerda / 19:14