Birsalma, a perzsák ajándéka
Sulyok Józsefné, 2010. szept. 09.
A birsalma az emberiség egyik régóta ismert gyümölcse, annak ellenére, hogy fogyasztásra nem igazán alkalmas nyersen, a rágóssága, összehúzó íze, keménysége miatt.

A gyümölcs valószínűleg Perzsiából és Törökországból terjedt el, elsősorban Európában. Egyesek szerint Törökországban ismerik és fogyasztják a legtöbb birsalmát. A görög mitológiában Herkules aranyalmáiként említik a birsalmát.
Az ókori görögöknél az volt a szokás, hogy az esküvő napján a menyasszony kapott egy birsalmát, mely a termékenységet és a gyermekáldást jelképezte. Európában a 16-18. században teljesedett ki a birsalma széleskörű termesztése, azóta azonban jelentősen visszaesett.
Egyes országokban, mint pl. Spanyolországban drága gyümölcsnek számít, akár nyersen vagy a belőle készült kompót, lekvár, stb. Hazánkban is viszonylag kevés birs terem, a kutatások nem igazán foglakoztak a benne lévő gyógyászati lehetőségek megismerésével.
Igen magas a magnézium és kálium tartalma, ezért jó hatással lehet a szívműködésre és a vérnyomásra. Ezen kívül sok benne az A, és a C-vitamin, valamint foszfor, réz és vas is van benne.
A birsalmában sok pektin található, mely rosttulajdonsága révén elősegíti az egészséges székletképzést, valamint hasmenés ellen is kiváló. Mivel a gyümölcs nehezen rágható, legegyszerűbb, ha levet készítünk belőle és azt fogyasztjuk. Magas nyáktartalom is található benne, mely bevonja és nyugtatja a gyulladt gyomor és bélrendszert, akár a torokfájást is csillapíthatja a birs-lé.
A birsalma baktériumölő hatását az alapján feltételezték, hogy a Föld egyes területein, elsősorban Dél-Amerikában, a birsalmát eredményesen alkalmazták kolera kezelésére. A kísérletek alapján kimutatták, hogy a birsalma anyagai képesek voltak elpusztítani a kolerát okozó baktériumokat. A birsalma valóban hatásos ebben a súlyos hasmenéssel járó fertőző betegségben.
A népgyógyászatban a birsalmát többek között reumatikus betegségekre, köhögés csillapítására, láz csillapításra, rekedtség megszüntetésére, külsőleg égési sérülések kezelésére használják. A tudományos módszerek mindezt nem igazolják.
Kapcsolódó cikk:
Utolsó előtti visszaszámlálás gyümölcsösünkben
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.december 09., szerda / 19:14