Bor, mámor, Magyarország 4.
Scheftsik Tamás, 2011. nov. 16.
Előzménye: Bor, mámor, Magyarország 3.
A cikksorozat negyedik részében betekintést nyerhetünk az Alföld borrégió világába, ahol többek között találkozhatunk a csongrádi, bajai és kunsági borvidék kiváló boraival, és az itt készült fantasztikus borokkal. Az itt készült nedűk , méltán egyre ismertebbek.

Alföld (Duna) borrégió
Csongrádi borvidék:
Először 1075-ben a Garamszentbenedeki apátság alapító levelében találkozhatunk a szőlőtermesztésre való utalással. A 15. századra önálló termelési ág lett, melyet a török hódoltság tovább erősített, mivel a gabona mellett a bor volt a legkelendőbb árucikk és a legfőbb adóbevételi forrás.
Fehérszőlő:
Kövidinka: hazánkban a legelterjedtebb tömegborszőlő fajta, az Alföldi termesztés meghatározó gyümölcse. Könnyű, kellemes zamatú asztali bor készül belőle.
Kékszőlő:
Zweigelt, Kékfrankos.
Jelentős pincészetei között megtalálhatjuk a Polgár Mihály, a Gulyás, és az Ungerbauer pincét is.
Hajós-Bajai borvidék:
Az 1900-as években kialakult Hajós-Vaskúti borvidékből jött létre, mivel a vaskúti termelés erősen visszaesett. A múlt században innen származtak hazánk legfűszeresebb borai.
Fehérszőlő:
Rajnai rizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres.
Kékszőlő:
Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka.
Pincészetei között kiemelkedő szerepet játszottak a kiemelkedő minőségű jégbor feltámasztásában a Sümegi és Fia Pincészet, valamint a Koch borászat.
Kunsági borvidék:
A mohácsi csata előtti időkből nincsen bizonyíték arra, hogy foglalkoztak volna a területen szőlőtermesztéssel. E terület szülötte Mathiász János, a híres magyar szőlőnemesítő, akinek többek között a Cegléd szépét, a Szőlőskertek királynőjét vagy a Kecskemét virágát is köszönhetjük.
Fehérszőlő:
Arany sárfehér: magyar fehérszőlőfajta, bár származása bizonytalan, de csak hazánkban foglalkoznak a termesztésével. Változó alkoholtartalmú, durva savakkal bíró bor készül belőle.
Zala gyöngye: magyar nemesítésű fajta, Csizmazia József és Bereznai László keze munkája, 1970-ben államilag is elismerték. Asztali minőségű, enyhén muskotályos ital készül belőle.
Kunleány: szintén magyar nemesítésű fajta, 1960-ban hozta létre Tamássy István és Koleda István. Karakteres, zamatos bor alapanyaga.
Pincészetei között megtalálhatjuk a Rojalsekt Zrt-t, az István borházat, a Birkás pincészetet, vagy a Gál Szőlőbirtok és Pincészetet is.
Folytatása: Bor, mámor, Magyarország 5.
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter GoogleStartlap
2022.augusztus 08., hétfő / 14:23