Bor, mámor, Magyarország 4.

Scheftsik Tamás, 2011. nov. 16.

Előzménye: Bor, mámor, Magyarország 3.
A cikksorozat negyedik részében betekintést nyerhetünk az Alföld borrégió világába, ahol többek között találkozhatunk a csongrádi, bajai és kunsági borvidék kiváló boraival, és az itt készült fantasztikus borokkal. Az itt készült nedűk , méltán egyre ismertebbek.

Alföld (Duna) borrégió

Csongrádi borvidék:

Először 1075-ben a Garamszentbenedeki apátság alapító levelében találkozhatunk a szőlőtermesztésre való utalással. A 15. századra önálló termelési ág lett, melyet a török hódoltság tovább erősített, mivel a gabona mellett a bor volt a legkelendőbb árucikk és a legfőbb adóbevételi forrás.

Fehérszőlő:

Kövidinka: hazánkban a legelterjedtebb tömegborszőlő fajta, az Alföldi termesztés meghatározó gyümölcse. Könnyű, kellemes zamatú asztali bor készül belőle.

Kékszőlő:

Zweigelt, Kékfrankos.

Jelentős pincészetei között megtalálhatjuk a Polgár Mihály, a Gulyás, és az Ungerbauer pincét is.

Hajós-Bajai borvidék:

Az 1900-as években kialakult Hajós-Vaskúti borvidékből jött létre, mivel a vaskúti termelés erősen visszaesett. A múlt században innen származtak hazánk legfűszeresebb borai.

Fehérszőlő:

Rajnai rizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres.

Kékszőlő:

Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka.

Pincészetei között kiemelkedő szerepet játszottak a kiemelkedő minőségű jégbor feltámasztásában a Sümegi és Fia Pincészet, valamint a Koch borászat.

Kunsági borvidék:

A mohácsi csata előtti időkből nincsen bizonyíték arra, hogy foglalkoztak volna a területen szőlőtermesztéssel. E terület szülötte Mathiász János, a híres magyar szőlőnemesítő, akinek többek között a Cegléd szépét, a Szőlőskertek királynőjét vagy a Kecskemét virágát is köszönhetjük.

Fehérszőlő:

Arany sárfehér: magyar fehérszőlőfajta, bár származása bizonytalan, de csak hazánkban foglalkoznak a termesztésével. Változó alkoholtartalmú, durva savakkal bíró bor készül belőle.

Zala gyöngye: magyar nemesítésű fajta, Csizmazia József és Bereznai László keze munkája, 1970-ben államilag is elismerték. Asztali minőségű, enyhén muskotályos ital készül belőle.

Kunleány: szintén magyar nemesítésű fajta, 1960-ban hozta létre Tamássy István és Koleda István. Karakteres, zamatos bor alapanyaga.

Pincészetei között megtalálhatjuk a Rojalsekt Zrt-t, az István borházat, a Birkás pincészetet, vagy a Gál Szőlőbirtok és Pincészetet is.

Folytatása: Bor, mámor, Magyarország 5.

Kapcsolódó cikk:

Hogyan gondozzuk a szőlőnket?