Cseresznye vagy ananász? Egyik sem: ananászcseresznye!
Topor Erika, 2013. szept. 30.
Erősen terjedő tövű, nehezen kiirtható, ezért sajnos csak gyomként tartjuk számon, pedig gyümölcsével értékes kiegészítője lehet a gyümölcskínálatnak.
Termése nyersen fogyasztható, de főzve, párolva is tökéletes finomság.
Az ananászcseresznye egyik faja nálunk is ismert, de a valódi ananászcseresznye (Physalis ixocarpa) kevésbé. Termése nyersen vagy feldolgozva, gyümölcsként fogyasztandó.
A mérsékelt övön az un. zsidócseresznye (Physalis alkekengi) a legismertebb, de egy másik társa, az ananászcseresznye is méltó helyet foglalhatna el, csak még nem ismerjük annyira.
Főgyökere 40-50 cm-re hatol a talajba, dúsan elágazik. Viszonylag nagy talajréteget sző át gyökérrendszerével, így a kisebb szárazságot is jól átvészeli. Levele pelyhesen molyhos tapintású, levélszélük hullámos. A levelek kalciumoxalát kristályokat tartalmaznak. Virágai magányosan állnak, a csésze- és sziromlevelek apró szőrökkel borítottak.
A termés fejlődése igen különleges. A csészelevél a terméséréskor nagy, felfújt alakot vesz fel, körülöleli a termést, viszont a háromszög alakú csészecimpák változatlanok maradnak. A két termőlevélből képződő magházból bogyótermés képződik. A bogyó 3-4 cm átmérőjű, kissé ibolyaszínű, felvágva a koktélparadicsomhoz hasonlít.
Trópusi származása ellenére jól alkalmazkodik a helyi klímához is. Melegigényes, de a paprikánál kevésbé igényli a meleget. A magok csírázásához legalább 12 °C szükséges. A fejlődési szakaszban a 20 °C körüli hőmérséklet az ideális, a virágzáskor és terméséréskor is hasonló a melegigénye. A bogyók 5-6°C körül kezdenek el hullani. Hosszúnappalos, tehát fényigényes. A nappalok rövidülésével a növekedése is lelassul. Napos helyen az ízközök lerövidülnek, a termések is tovább maradnak a növényen.
Vízigényes, nagy melegben és a fejlődés kezdetén különösen sok a vízigényük. Talaj iránt nem kifejezetten igényes, középkötött-kötött talajon szépen fejlődik, a homokot nem kedveli egyedül. Tápanyagigényes, így a magas szervesanyag-tartalmú területeket kedveli, nem hiába, hiszen erdei növény.
Kórokozók körül a dohánymozaik-vírus és a verticilliumos tőhervadás fertőzésére számítani lehet, mivel ezekre elég érzékeny. Az állati kártevők közül a levéltetű jelenthet gondot, de ha nem foglalkozunk vele komoly termesztőként, akkor házi kertben inkább csak a levéltetű jelenthet gondot.
A terméséréskor a szedés szinte folyamatos, az érett termések lilák. Érés után hamar lehullnak, de csak száraz időben őrzik meg a talajon frissességüket.
Az ananászcseresznye a burgonyafélék közé tartozik, így az alkaloidokon kívül glikozidokat is tartalmaz. A termesztésbe vont fajok viszont alkaloidmentesek, de ez a vadon betelepülő fajokra nem igaz, így mielőtt „megkóstolnánk” győződjünk meg róla, milyen növénnyel van dolgunk!
Kapcsolódó cikk:
Igazi különlegességek a világból
Facebook Twitter GoogleStartlap
