Csúnya hernyó-gyönyörű lepke!

Szépzöld, 2014. jún. 26.

Őszintén megvallva, sokunk számára a hernyók nem valami kedves kis élőlények. Általában viszolygunk tőle, a hideg kiráz, amikor meglátunk egyet. De tudjuk egyáltalán mi is az a hernyó?

A hernyó nem más, mint a lepkék egyedfejlődésének egyik stádiuma. A lepkék teljes átalakulással fejlődnek, a megtermékenyített petéből kikel a hernyó, mely később bebábozódik, s abból bújik elő később a csodás lepke.

Olyan önálló állat, hogy hernyó, nincs. Ez csupán köztes állapot a pete és a báb között. A hernyó, mint lárvaállapot minden lepkére jellemző, és legalább olyan változatosságot mutatnak, mint maguk a lepkék is (külső jellemek).

A köznyelvben meghonosodott kukac, pondró, féreg elnevezések nem a szinonimái, azok más ízeltlábúak lárvakori alakjának megnevezései.

Általános jellemzésben a test hosszú, szelvényezett, puha, de mégis izmos hatású, mint példáukl a szőlőilonca. A fejen egy pár tapogató található, melyek a tájékozódást segítik. Szájszerve a rovarokra jellemző ősi rágó, mely segítségével hatékonyan aprítja a táplálékul szolgáló leveleket, s egyéb növényi részeket. A fej után a rövid tor következik, rajta 3 pár járó lábbal, amelyek aprók, de nem ízeltek. A hosszú és hatalmas potrohon további lábak találhatók, viszont ezek nem valódi, hanem úgynevezett állábak.

Az állábak nem csupán a helyváltoztatásban, de a kapaszkodásban, tapadásban is segítik a kis élőlényt.

A test lehet csupasz és sima, de lehet szemölcsökkel, bibircsekkel és egyéb más morfológiai képletekkel borított.

Színezetük sokrétű, általában az álcázást, a környezetbe való beolvadást szolgálja, de egyes esetekben figyelemfelhívó is lehet arra, hogy „vigyázz mérgező vagyok!”. Ez tökéletes védelmet nyújt a ragadozókkal szemben. Az álcázó fajok nagyon sokfélék lehetnek. Vannak olyanok, melyek sokszor faágat, levélnyelet utánoznak, mint például a fehéröves levéldarázs, amelyek összetekerednek és hosszú időn keresztül mozdulatlanok tudnak maradni. Más lepkecsaládok hernyói levél részeket mímelnek, sőt, egyes őserdei lepkék hernyói kéregdarabot, zuzmót, végső esetben akár madárürüléket is utánoznak.

A feltűnési viszketegséggel rendelkező - nem álcázó – hernyók színei és a színek kombinációja minden elképzelést és álmot felülmúl. Lehetnek csíkosak, pöttyösek, süteményre vagy cukorkára hasonlítók.

Sok hernyó tápnövénye mérgező, viszont a hernyó ezekkel a méreganyagokkal szemben rezisztens, sőt saját hasznára fordítva testébe építi, s ennek révén mérgezővé válik.

A feltűnő színezet nem mindig elegendő az elrettentéshez, vannak hernyók melyek – amennyiben fenyegetve érzik magukat – testük elejét felemelik, ágaskodnak, a fej mögötti területet pedig felfújják. Ilyenkor jóval nagyobbnak hatnak, előtűnnek az egyébként nem látható szemfoltok, és hatásosan riasztja el támadóját.

A hernyók másik része azonban nem csupasz, hanem – fajra jellemzően – szőrös. Egyes fajok csak gyéren, más fajok bozontosak, sörtések, sőt kefeszerűek is lehetnek.

A hernyók szőre lehet álcázó, de figyelemfelhívó is, általánosságban viszont tény, hogy a szőrszálak méregmirigyekkel vannak összeköttetésben, melyek váladéka viszketést, allergiás reakciót, nyálka- és kötőhártya gyulladást vált ki.

Írta: Gál Viktor

Kapcsolódó cikk: 10 hasznos tipp a bosszantó hangyák ellen!