Datolya az örömhozó

Sulyok Timea, 2010. nov. 22.

A datolya a meleg égöv gyümölcse, hozzánk általában szárított formában érkezik. A datolyapálma a Perzsa-öböl térségében őshonos. Az ókorban nagy mennyiségben termesztették az Eufrátesz és a Nílus vidékén

Régészeti leletek bizonyítják, hogy az egyiptomiak külön edényeket használtak a datolya szedésére és feldolgozásra. A Biblia is megemlíti Jóel könyvében a datolyafát, melynek elszáradása az emberek örömének kiveszését jelképezi.

Arábiában valószínűleg i.e. 4. évezredben voltak datolyaligetek, de nem sokkal később eljutott Indiába is, ahol az Indus-folyó völgye lett az otthona. Később a nomád népek a sivatagi oázisokba ültették a növényt, az arabokon keresztül pedig eljutott Spanyolországba.

A középkorban nagy ültetvényeket telepítettek Szicíliába, Dél-Olaszországba, Görögországba és a francia Riviérára, de ezeken sohasem lett tökéletes termés. A spanyol felfedezők vitték el a növény magját először Mexikóba, majd az 1700-as évek második felében a ferences szerzetesek által került Kaliforniába. Jelenleg legnagyobb datolyatermője Irak. Az 1800-as évekre a datolya lett az egyik fő táplálék Észak-Afrikában, valamint Közel-Keleten.

A datolyát sokáig, mint alapélelmiszert tekintették, az utóbbi időben kezdtek vele komolyabb tudományos vizsgálatokat folytatni. Elsősorban ásványi anyagokat, B-vitaminokat, nyomelemeket, valamint értékes energiaforrásként szénhidrátot tartalmaz. A datolya helyettesítheti a lisztet a tészták alapanyagaként, így a liszt-érzékenyek, és allergiások is fogyaszthatják. A datolyamagból készült kivonat külsőlegesen használva segít eltüntetni a ráncokat. Azt is igazolták, hogy a friss vagy a szárított datolya között nincs lényeges különbség a gyógyhatásokat tekintve.

A datolyapálma általában olyan országokban nő, ahol az étkezési lehetőségek meglehetősen korlátozottak, vagy az ország területének nagy része sivatagos, köves, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. Így a datolya ezeken a vidékeken elsőszámú tápláléknak számít.

A gyümölcs húsa is tartalmaz olajat, de magjából ennek kb. 15-20-szorosa nyerhető ki.
Ezen kívül aminosavakat is tartalmaz, melyek közül számos, még a legnépszerűbb gyümölcsökben (narancs, alma, banán) se található meg. Egyre többen fogyasztják olyan területeken, ahol a datolya nem terem meg.

A népgyógyászatban a datolyát a külföldi tapasztalatok alapján számos betegségekre alkalmazzák. A gyümölcsöt csontgyengeségre, álmatlanságra, hörghurutra, emésztési zavarokra, ödémára, lázra, köhögésre, megfázásra, májbetegségekre, illetve szamárköhögésre adják. A fenti hatások tudományos módszerekkel nem lett bebizonyítva.

Kapcsolódó cikk:
Datolya, az ókor közkedvelt gyümölcse