Ezt nem is tudtuk! Az orchidea kalandos története

Sulyok Józsefné, 2014. febr. 13.

A kosborfélék vagy más néven orchideafélék a növényvilág egyik leggazdagabb családja. Gondolta volna, hogy a hibridfajtákkal együtt 45.000 orchideafajta ismert? Sok mindenen vitatkozunk mi emberek a Földön, de egyben megegyezünk: orchidea nélkül szegényebb lenne világunk.

Ezt nem is tudtuk! Az orchidea kalandos története

A kosborok vagy orchideák a kosborfélék családjába tartozó növények. Részarányos egyszikű növények, családjuk az egész növényvilágban a legtöbb fajt foglalja magába. Körülbelül 30.000 faj tartozik ide, a hibridfajtákat nem számítva.

Az első feljegyzések ezekről a növényekről i e. 5. századból származnak. Időszámításunk első évszázadában egyre gyakrabban emlegetik az orchideákat a japán irodalomban is. A 10. századig azonban csak a virágok rajzaival és leírásaival találkozhatunk. A növény termesztésével első feljegyzések a 10. század végén jelennek meg. Az európai könyvek nem dísznövényként említik, hanem mint gyógynövényről írnak. A leírt és lerajzolt fajok száma a 15. század második felétől kezdett nőni. John Gerard 50 fajt ír le, mivel ekkor már behozták Európába az első trópusi fajokat.

A 18. század végétől és a 19. század elejétől kezd Európában szélesebb körben elterjedni az orchideák termesztése. Ez a fejlődés a megnövekedett behozatalnak és az azt követő keresletnek köszönhető. Az orchideák behozatalában elsősorban Belgium, Hollandia, és Anglia állt az élen.

1853-ban John Harris elsőként keresztezte az orchideákat, amelyeknek utódai először 1856-ban virágoztak. Az orchidea termesztése a 19. században az egész világon elterjedt. Az első orchideák megjelenésétől eltelt idő alatt sok minden megváltozott. Ezt a titokzatos növénycsaládot tudósok ezrei tanulmányozták, a szakemberek megtalálták az optimális feltételeket a termesztésükre, a nemesítők nagyszámú, szebbnél szebb hibrideket hoztak létre. Az orchideák családja azonban továbbra is épp olyan titokzatos maradt. Már a puszta nevükben van valami fenséges, elérhetetlen és hallatlanul törékeny képzet.

Az üvegházakban fokozatosan egyre több fajt termesztettek, hibridet nemesítettek ki. A nemesítők kihasználták a család aránylag jó hajlandóságát a keresztezésre, így ma már mintegy 45.000 hibridfaj ismert, nemcsak faji, de nemzetiségi szinten is.

Az emberek többségének képzeletében az orchideák a trópusi esőerdőkkel kapcsolódnak össze. A kalandregények szerzői, ha nem is éppen emberevőként említik, de legalábbis húsevő tulajdonsággal ruházzák fel a gazdanövény nedvét szívó, élősködő orchideát. A valóság kevésbé fantasztikus, ez azonban semmiképp sem csökkenti a virágok szépségét és különlegességét.

A bugakosbor nemzetségbe hengeres álgumójú, egy vagy kétlevelű, epifiton fajok tartoznak. A levelek bőrszerűek és sötétzöld színűek. A virágon megkülönböztetünk külső és belső lepelkört, a mézajak nagy, tölcsérszerű, a végén hullámos. Közép és Dél-Amerikában mintegy 40 fajuk honos.

A mézajkú vénuszpapucs nemzetség fajainak többsége Ázsia trópusi és szubtrópusi övezetében, a talajon él. Többnyire hosszú, egyenes száron növő virágjuk jellegzetes. A mézajakkal szemben lévő középső- külső virágtakaró levél nagy, a külső virágtakarókör két oldalsó levele pedig összenőtt egymással.

Guatemala hegyvidéki területéről származik az Odontoglossum grande. Sötét-sárga alapon pirosas-barnán foltozott virágai 18-20 cm nagyságúk. Mézajka halványsárga, belül barnán foltozott. Ez a faj az orchidea-termesztők gyűjteményének az egyik ékessége.

Ázsia monszun-övezetében él az epifiton pártáskosbor vagy vanda orchideanemzetség. Kb. 70 faja ismert Elő-Indiától egészen Pápua Új-Guineáig. E család képviselői nemcsak az Egyenlítő térségében fordul elő, hanem több éghajlati övezetben is: tundrákon, sivatagokban, mocsaras területeken, mérsékelt övi erdőkben és a Himalájában is. A holarktikus övezet orchideái nem tartoznak a trópusi fajokhoz, és egészen más tulajdonságokkal rendelkeznek.

Vidékünkön megközelítőleg 25 nemzetség, 50 faj ismert. Az orchidea-termesztők számára a legértékesebb térség a neotropikus övezet. Több értékes orchidea-nemzetség él itt. A paleotropikus övezetben is sok szép és látványos nemzetség honos. Az epifiton orchideáknak vannak a legkisebb magjaik. Egy millió mag súlya nem egészen egy gramm.

Az összes orchideafaj közül a dél-amerikai szakállkosbornak van a legnagyobb virága. Sziromlevelei akár 80-90 cm hosszúra is megnőhetnek. A legkisebb virágú orchidea a Platystele jungermannoides.

Szlovákia legnagyobb kosborja, a boldogasszony papucsa. Magassága eléri 60-70 centimétert. Nagy, kb. 10 cm átmérőjű virágai érdekes alakúak. A négy barnáspiros, hosszúkás sziromlevél előtt található a két, alsó sziromlevélből összenőtt hólyagszerű mézajak, ami cipellőhöz hasonlít.

Kapcsolódó cikk:

Miért olyan népszerű az orchidea?