szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Gluténérzékenység

Bíró Melinda, 2014. febr. 02.


A coeliakia görög eredetű szó, jelentése has. Magyarul lisztérzékenységnek/gluténérzékenységnek nevezzük. A glutén-szenzitív enteropátia egész életen át tartó glutén-érzékenység - intolerancia - , melyet a gabonafélékben megtalálható fehérje, a glutén vált ki a genetikailag érintett egyénekben.

A lisztérzékenység autoimmun betegség, a glutén fogyasztásakor a szervezetben ellenanyag termelődik az egyik saját fehérje, a szöveti transzglutamináz enzim ellen. 
A káros fehérjét tartalmazó gabonák:

  • búza
  • árpa
  • rozs

Hajlamosító tényező lehet az immunrendszer fejletlensége, a glutént tartalmazó gabonák korai étrendbe iktatása valamint az anyatejes táplálás túl korai elhagyása.

Az immunreakció hatására a vékonybél szerkezete átalakul, felszíne simábbá válik, a bélbolyhok ellaposodnak (boholyatrófia/ boholysorvadás jön létre), csökken a felszívó felület, így felszívódási zavar és hiányállapotok (vas, cink, kalcium, D-vitamin, fehérje) alakulnak ki.
Az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn, így a gluténmentes diéta megkezdésével az ellenanyagok termelődése is megáll, a nyálkahártya regenerálódni kezd, a tünetek pedig csökkennek, majd megszűnnek. A glutén újra szervezetbe kerülésével a betegség ismét aktivizálódik, tehát a lisztérzékenység kezelésére csak a diéta betartása jelent kizárólagos megoldást.
A glutén elsősorban a vékonybél nyálkahártyáját károsítja, de más szervekben is idézhet elő megbetegedést. Kezeletlen állapot esetén a legnagyobb veszély, hogy a vékonybéldaganatok kockázata a többszörösére nő.

Tünetek

A lisztérzékenység tünetei kisgyermekkorban jellemzően két éves kor előtt alakulnak ki, ezen belül is az esetek többségében fél- és egyéves kor között, röviddel a búzaliszttel készült ételek, kekszek bevezetése után, de a betegség tünetei bármely életkorban  akár időskorban is- kialakulhatnak ill. jelentkezhetnek. Néhány tíz évvel ezelőtt még a gyermekek betegségének tekintették, de az utóbbi évek diagnosztikus lehetőségeinek javulásával, a felismert felnőtt betegek száma jelentősen megnövekedett.
A jelentkező tünetek súlyossága egyénenként eltérő lehet.

A két évesnél fiatalabb gyermekek esetében jelentkező leggyakoribb klasszikus, sok esetben együttesen is megjelenő tünet:

  • krónikus hasmenés; világos, zsírfényű, nagyobb tömegű, gyakori, bűzös széklet
  • haspuffadás
  • étvágytalanság, esetenként hányás
  • kedélyváltozás, ingerlékenység
  • növekedés lelassulása
  • vékony, sorvadt izmok, hiányzó zsírszövet

A felnőtt korban leginkább jellemző figyelmeztető tünetek:

  • hasi görcsök
  • hasmenés vagy székrekedés
  • fáradékonyság
  • levertség, kedvtelen állapot
  • bőrgyulladás
  • szájüregi fekély
  • gyakori fejfájás, migrén

Kortól függetlenül a tápanyaghiány következtében kialakuló egyéb tünetek:

  • hajhullás
  • fogzománc károsodása, fogszuvasodás
  • angolkór
  • vérszegénység
  • vérzékenység

Ha a betegség 2-3 éves kor után vagy felnőttkorban jelentkezik, előfordulhat, hogy a tünetek mindegyike elmarad, vagy nem a jellegzetes ill. egyértelmű formában jelenik meg. Ez a lisztérzékenység  nem tipikus  formája.
A másik formája a  csendes  coeliakia. Ez esetben már kimutathatók a tipikus vékonybélrendszeri elváltozások valamint a vérvétel eredménye is pozitív eredményt mutat, de még nem alakultak ki a jellemző tünetek.
A dermatitis herpetiformis (Duhring) a coeliakia leggyakoribb társult betegsége. Itt a bőr felszínén apró, viszkető, a herpeszhez nagyon hasonló hólyagok képződnek, jellemzően a könyök és a térdtájék felett, a fartájon, a hát középvonala mentén, a váll és a lapocka felett, ritkábban az ujjbegyen, kézujjakon apró vörös foltok láthatók. A bőrelváltozások jelentkezése minden esetben összefüggésben van a gluténfogyasztással, és általában a vékonybél-nyálkahártya károsodása is kimutatható.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de megközelítően minden 100-150-ik európai ember lisztérzékeny. A hazai lakosság körében több százezerre tehető a gyermek és felnőtt korú lisztérzékenyekek száma. A probléma hátterében genetikai okok állnak, amelyek környezeti ártalmak hatására idéznek elő megbetegedéseket. A genetikai adottságokból következően a betegség sokáig lappanghat, és bármely életkorban kialakulhat.

Diagnosztika

Kórházak, szakrendelő intézetek gasztroenterológiai osztálya foglalkozik a coeliakia diagnosztizálásával. A tünetek megjelenése ill. a gyanú felmerülése után először vérvételre kerül sor, ahol a szervezet ellenanyagszintjét határozzák meg. A vérvizsgálat során laggyakrabban az angtigliadin (AgA), a reticulin ellenanyag (ArA), IgA típusú endomysium (EMA), valamint a szöveti transzglutamináz-ellenes (tTG) anyagokat határozzák meg. Az IgG és IgA típusú gliadin ellenanyagok kimutatása általában elegendő a betegség gyanújának megerősítéséhez van elvetéséhez.
Pozitív vérvizsgálati eredmény esetén a vékonybél biopsziás szövettani viszgálata szükséges a végső diagnózis felállításához.
A biopsziás szövetminta-vétel endoszkóp segítségével történik. Ennek során a vékonybél felső, nyombélnek nevezett szakaszából szájon át bevezetett szonda segítségével vesznek kis méretű bélnyálkahártya-mintát, amit laboratóriumban, mikroszkóp alatt vizsgálnak meg.
A mintavétel mindössze néhány percig tart, kisebb kellemetlenséggel, de fájdalommal nem jár. Gyermekek esetében pedig rendszerint altatásban végzik.
A vérvétel valamint a szövettani vizsgálat eredményét a diéta befolyásolhatja, ill. álnegatívvá teheti, így a vizsgálatok elvégzése előtt nem szabad belekezdeni a gluténmentes diétába.
Beigazolódott lisztérzékenység esetén a következő lépés a diétás életmód megismerése. Ebben gasztroenterológus valamint dietetikus nyújthat segítséget.
A coeliakia genetikai összefüggései miatt a diagnosztizált betegek közvetlen családtagjainak kb. 10%-a hajlamos lehet a betegségre, azért a magasabb rizikófaktor miatt fontos a családszűrés elvégzése is.

A diéta

A gluténmentes táplálkozás azt jelenti, hogy az elfogyasztott ételek nem tartalmazzák sem a tiltott gabonaféléket, sem azok származékait. Tehát tilos a búza, árpa, rozs, zab, valamint ezek valamennyi fajtaváltozata ill. az ezek felhasználásával készült ételek fogyasztása.
A garantáltan gluténmentes élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni szövegesen vagy grafikusan a gluténmentességet. (Pl. gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek-, coeliakiások is fogyaszthatják. Grafikus jelölése az áthúzott búzakalász.)
Gluténmentes az az élelmiszer, amelynek előállítása, raktározása és árusítása során biztosították, hogy búzát, árpát, zabot, rozst vagy ezekből származó bármely élelmiszer-alapanyagot (pl. keményítőt, módosított keményítőt) nyomokban se tartalmazzon.
Nehezíti a diéta betartását, hogy a 2%-nál kisebb mennyiségben előforduló adalékanyagok feltüntetése nem kötelező, ezért ha nincs ráírva a termékre a búzaliszt vagy búzakeményítő tartalom, az még nem jelenti biztosan azt, hogy nem is tartalmaz.

Tiltott ételek

  • glutén tartalmú gabonafélékből készült
  • eredendően glutént nem tartalmaz, de a tárolás, feldolgozás, elkészítés során szennyeződhetett vele
  • bizonytalan összetételű, nincs információ az alapanyagokról, az elkészítés körülményeiről
  • adalékanyagként tartalmaz glutén tartalmú összetevőt (pl. az E1400-1450 búzakeményítőt tartalmaznak)

Biztonsággal fogyasztható ételek

  • lisztérzékenyek számára előállított speciális gluténmentes termékek
  • azok a hagyományos élelmiszerek, amiről megbízható információnk van, hogy gluténmentesek

Élelmiszer csoportokra lebontva:

Gabonafélék, kenyerek, péksütemények

  • Tiltott: búza, árpa, rozs, zab alapú kenyerek, péksütemények, kekszek, aprósütemények, tészták, müzlik, pelyhek, lisztek, korpa.
  • Helyette: rizs, burgonya, kukorica, szója, sárgaborsó és az ezekből készített lisztek, pelyhek, keményítő.
  • Az ételek sűrítéséhez búzaliszt helyett javasolt a rizsliszt, kukoricaliszt, szójaliszt vagy kukorica- ill. burgonyakeményítő vagy a saját anyaggal való sűrítés.
  • Vigyázat! A bolti kukoricás kenyér nem gluténmentes!

Tejek, tejtermékek

  • Az alapkészítmények bátran fogyaszthatók: ízesítés nélküli tejek, túró, tejföl, natúr joghurt, sajtok (kivéve a holland sajtok).
  • A tejdesszertek, pudingok, ízesített joghurtok, túrókrémek, habok, zsírszegény tejföl, reszelt, ill. ömelesztett sajtok tartalmazhatnak glutént, összetevőiket ellenőrizni kell.
  • Instant kávé, kakaóporok valamint az azokból származó tejes italok, pudingporok, fagylaltok, jégkrémek szintén tartalmazhatnak glutént, ezért ellenőrizni kell őket.

Zöldségek, gyümölcsök

  • Frissen és fagyasztva is korlátlanul fogyaszthatók. A zöldalma fényezőanyaga tartalmazhat glutént, így azt csak biztonságos forrásból szabad vásárolni ill. fogyasztani. A gyorsfagyasztott burgonyakészítmények tartalmát pedig ellenőrizni kell.
  • A bolti kovászos uborka fogyasztása tilos!

Húsok, húskészítmények

  • Tőkehús, baromfi, hal szabadon fogyasztható
  • A húskészítmények, pácolt húsok, szalonnák, pástétomok, felvágottak összetevőjét ellenőrizni kell!

Fűszerkeverékek, ételízesítők

  • A zöld és száraz fűszerek szabadon fogyaszthatók.
  • A fűszerkeveréke, levesporok, ízesítő kockák, ketchupok, mustárok, mártások, krémek összetevőit ellenőrizni kell!

Egyéb élelmiszerek

  • Sütőpor   tartalmát ellenőrizni kell!
  • Töltött csokoládék, szaloncukrok, rágógumik   összetevőit ellenőrizni kell
  • Sör   malátatartalma miatt nem fogyasztható!
  • Gabonából erjesztett, tiltott italok: gabonapálinka, vodka, whisky.

Az Allergia Adatbank Alapítvány minden évben új, egy évig érvényes kiadványokat  zöld füzetek- jelentet meg az általuk regisztrált, garantáltan allergénmentes élelmiszerekről, 9 kategóriában.

  • Tejcukor-
  • Tejfehérje-
  • Glutén-
  • Szója-
  • Tojás-
  • Földimogyoró-
  • Azoszínezék-
  • Benzoesav-
  • Kéndioxid és származékaitól mentes termékek listája.

A kiadványok megrendelhetők:
Allergia Adatbank Alapítvány, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 14. Fax: 1/486-276

A diétát szigorúan egész életen át be kell tartani, mert ellenkező esetben a tünetek ismét jelentkezhetnek. A helyesen betartott diéta nem okozza egyetlen tápanyag hiányát sem. A helyes diétával a károsodott bélnyálkahártya 2-3 hónap alatt teljesen regenerálódik, aminek következtében nemcsak a tünetek szűnnek meg, de a bél nyálkahártyájának általános felszívóképessége is javul.

Legjobb kezelés a megelőzés. Az ételallergiák kivédése céljából egy-két éves kor előtt nem célszerű allergizáló ételeket bevezetni a gyermekek étkeztetésébe, a szójafogyasztással pedig javasolt megvárni az 5-6 éves kort.

A főbb allergizáló élelmiszerek:

  • tej
  • tojás
  • liszt
  • szója
  • diófélék
  • hal

A lisztérzékenyek összefogására, a betegek érdekeinek védelmére, képviseletére létrejött szervezet:
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete (L.É.O.E)
www.liszterzekeny.hu
Postacím: 1025 Budapest, Palánta u. 11.
Telefon: 1/438-0233
Fax: 1/326-0770
E-mail: egyesulet@liszterzekeny.hu


Élelmiszerallergiák esetén a helyesen betartott diéta nem okozza egyetlen tápanyag hiányát sem.

VITAMINOK

 

FŐ FORRÁSUK

 

A-vitamin máj, sárga színű gyümölcsök és főzelékek
C-vitamin citrusfélék, paprika, petrezselyem, sárgadinnye, eper, paradicsom, káposzta
Folsav tojás, máj, tejtermékek, zöld levelű zöldségek, száraz hüvelyesek
D-vitamin máj, tejtermékek, tojássárgája
K-vitamin zöld levelű zöldségek, káposztafélék, tejtermékek

 

ÁSVÁNYI SÓK

 

FŐ FORRÁSUK

Vas tojássárgája, kagylók, rákok, belsőségek, marhahús, száraz hüvelyesek, spenót, teljes értékű gabonák
Kalcium tej, tejtermékek, zöld levelű zöldségek, száraz hüvelyesek
Fluór tea, ásványvíz, halak
Magnézium zöld színű zöldségek, teljes értékű gabonák, hús, tej, hüvelyesek
Cink hús, máj, tej, sajt, száraz hüvelyesek, teljes értékű gabonák
Réz hal, hüvelyesek, teljes értékű gabonák
Kálium hüvelyesek, száraz gyümölcsök, burgonya, friss gyümölcsök
Szelén hal, vaj, tojás, teljes értékű gabonák

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!