Hatalmas aloé a sivatagban: a tegezfa
Szépzöld, 2014. szept. 15.
A tegezfa valójában nem fa. A világ egyik legismertebb sivatagi növénye megtévesztő megjelenése ellenére ugyanis egy endemikus aloé fajta, amelyet hatalmas sárga virágai élőhelyének jelképévé emeltek.
A kizárólag Dél-Afrika és Namíbia sivatagos és félsivatagos területein előforduló, az IUCN Vörös listáján a sebezhető fajták között feltüntetett tegezfa megtelepítésével szépségének és ökológiai jelentőségének köszönhetően, valamint élőterületének folyamatos szűkülése miatt immár az USA délnyugati részén is próbálkoznak.
Bár az Aloe dichotoma – vagyis ágastörzsű aloé – köznyelvi elnevezése rendszertanilag valóban nem indokolt, a növény megjelenésével kétségtelenül egy fa hatását kelti: magassága akár a 9 métert is elérheti, vaskos szárának átmérője az 1 métert is meghaladhatja, sárgás kérge pedig az idő haladtával fakéregszerűvé lemezesedik.
A növény kúpot formázó szárának felső felében növeszti ágait. A sima ágakat vékony fehér porréteg borítja, amely a tűző napsugarak erejének tompítására szolgál. A korona a dichotóm, vagyis ismétlődően villásodó ágak jóvoltából gyakran egészen tömötté válik. A kékeszöld levelek rozettákban nőnek az ágcsúcsokon. A rövid, álló virágzat öt ágba fürtösödik, amelyek kerek, sárga virágokat hoznak.
A növény szárának és ágainak belsejét puha, pépes szövet alkotja. A növény köznyelvi elnevezését arról kapta, hogy a busman nép fiai a csöves ágakból e puha anyag kivájásával nyilaik számára tegezt készítenek. A tegezfa felhasználása azonban ennél jóval sokoldalúbb: a helyiek bimbóit elfogyasztják, a fapépből ivóvizet nyernek, kérgét építőanyagként, a már elpusztult tegezfa szárát pedig az abban található anyag kivájását követően hús, zöldség és víz hűtésére használják.
A tegezfa ökológiai értéke hazájában igen nagy. Bőséges nektártermelő virágait júniusban bontja, így a nyári hónapokban rovarok, madarak és emlősök számára ízletes és tápláló eleséggel szolgál. A fokföldi mézevő madarak hosszú nyelvükkel lefetyelik ki a nektárt, a páviánok pedig az ágakon üldögélve majszolják el az édes nedvű virágokat. A tegezfa emellett otthonul szolgál a telepes verebek számára: e nagy csapatokban járó madarak szénaboglya-alakú fészkeiket a növény ágai közé építik, amelyek nemcsak a hőség, de a ragadozók ellen is védelmet nyújtanak a fiókák számára.
A tegezfára nézve a legnagyobb veszélyt a globális klímaváltozás jelenti. Az átlaghőmérséklet emelkedése az előrejelzések szerint a közeljövőben felgyorsul, s a kiszáradás miatt már jelenleg is egyre több egyedet veszítő populációk helyzetét a csapadék mennyiségének folyamatos csökkenése is tovább nehezíti. A tereptanulmányok alapján a tegezfa a kedvezőtlen éghajlati változásokra úgy válaszol, hogy lassan egyre távolabb húzódik az egyenlítőtől, s új élőhelyéül egyre magasabban fekvő területeket választ. A növény által a környezet kihívásaira adott válasz tehát előremutató, mindazonáltal egyelőre kevésnek tűnik: a hőmérsékleti előrejelzések alapján a tegezfának a következő 15 év alatt legalább negyven kilométerrel kellene délebbre költöznie ahhoz, hogy számára még elfogadható éghajlaton maradhasson. A problémát pedig nemcsak a távolság jelenti. Az igazán életerős egyedek ugyanis érthető módon a növény élőhelyének középső területein élnek, a perem felé pedig genetikailag egyre szegényesebb és sérülékenyebb populációkkal találkozhatunk, amelyekből a fajta túlélését jó eséllyel biztosító csoportosulások eleve nehezebben tudnak kifejlődni.
A természetes populációkban korábban nagy pusztítást végeztek a növénygyűjtők is, akik a csemetéket hazahurcolták, vagy dísznövényként értékesítették. A tegezfa ezért Dél-Afrikában törvényi védelmet kapott, a nemzetközi kereskedelem alól pedig a növényt a CITES listára való felhelyezése védi. A természetes élőhelyén kemény környezeti kihívásoknak elébe néző tegezfa áttelepítését lehetővé tévő tudományos módszerek pedig remélhetőleg szintén hamarosan kidolgozásra kerülnek.
Cikket írta: Orbán Krisztina
Kapcsolódó cikk: Legyen a kertben jövőre! Ehető katicavirág
Facebook Twitter GoogleStartlap
