Így leszel boldogabb a csokitól!

Orbán Krisztina, 2014. szept. 02.

Csokitorta, csokitojás, csokiszökőkút... Egy íz, ami nélkül nincs ünnep, valami, amit tényleg mindenki szeret. A csokoládé nemcsak finom és tápláló, de hangulatjavító hatása immár a tudomány eszközeivel is bizonyítást nyert, megfelelő fogyasztáskultúra esetén pedig nemcsak egészségünk megőrzésében segít minket, de akár még a fogyásban is.

A csokoládéfogyasztás a közép-amerikai népek körében, a kakaófa természetes élőhelyén 2500 évvel ezelőtt már általánosan elterjedt volt. A kakaóbab pörkölése, majd őrlése során létrejött anyagot vízzel habosra rázták, majd erőt adó, élénkítő és potencianövelő szerként fogyasztották. Az aztékok és a maják különbözőképpen ízesítették a keserű italt, egyes tájakon mézzel édesítették, máshol fűszereket, például fahéjat, vaníliát, vagy chilipaprikát adtak hozzá. Szintén az aztékok fedezték fel, hogy ha a kakaóbabot erjesztett formában dolgozzák fel, akkor italuk alapjául egy könnyebben oldódó, ráadásul kevésbé keserű anyagot kapnak. A csokoládé az aztékokat lemészároló spanyol hódítók által került Európába, ahol azonban csak a XVIII. században terjedt el. Előbb a nemesség körében fogyasztott csemegévé, a gazdagság egyfajta jelképévé vált, nem sokkal később pedig feltartóztathatatlan diadalmenetbe kezdett Európában, majd világszerte. Ma a világon évente 7,2 millió tonna csokoládét értékesítenek. Leginkább a britek kedvelik: 2011-ben fejenként 11 kilót fogyasztottak belőle.

De minek is köszönheti a csokoládé e népszerűséget? Ellenállhatatlan íze, valamint a kakaó polifenol-tartalmának egészségünkre gyakorolt jótékony – például antioxidáns – hatása mellett elsősorban boldogságérzet-fokozó képességének, amire ma már tudományos bizonyítékok sora áll rendelkezésre.

A csokoládéban ugyanis valóban számos olyan vegyület került azonosításra, amelyek az emberi szervezetben kedélyjavítóként viselkednek. Tartalmazza például azt a triptofán nevű aminosavat, amelyből szervezetünk a hangulatunkért és viselkedésünkért felelős hormont, a szerotonint előállítja. Tartalmazza egyébiránt magát a szerotonint is, ezt azonban testünk szájon át történő bevitel útján nem tudja hasznosítani. A triptofánnal viszont épp fordított a helyzet: ennek megtermelésére testünk nem képes, így ezt táplálkozás útján kell magunkhoz vennünk, aminek pedig sokunk számára épp egy forró csoki elkortyolgatása lehet az egyik legélvezetesebb módja.

A csokoládéban szintén megtalálható anandamid képes megemelni a szervezet endokannabionid szintjét, ami – például marihuána-fogyasztás esetén – az érzékek felerősödését, vagy akár eufóriát is eredményezhet. A csokoládé esetében a hatás természetesen jóval ez alatt marad, afrodiziákumként való felhasználását mindazonáltal elsősorban e vegyületnek köszönheti.

A valóban boldogsághormonnak nevezhető, fájdalomcsillapító és lelkesedéskeltő hatású morfinszerű anyag, az endorfin termelésében azonban a csokoládé valójában vajmi kevés szerephez jut. Tartalmazza ugyan az annak előállítását segítő, az emberi agy által például szerelembe eséskor bőséggel termelt anyagot, a fenil-etil-amint, azonban igen csekély mértékben, ráadásul ezt a májban lévő enzimek még azelőtt lebontják, hogy egyáltalán eljutna az agyig.

Fontos forrása viszont a világ legszélesebb körben fogyasztott pszichoaktív drogjának, a koffeinnek, valamint természetesen a kakaófa szintén serkentő hatású, élénkítő alkaloidjának, a teobrominnak is. Ezek fogyasztása által az ember éberebbnek és energikusabbnak érzi magát, ami szintén a boldogság és kiegyensúlyozottság érzését keltheti.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatásai alapján tehát tudományosan is bizonyítható, hogy kémiai összetételénél fogva a csokoládé képes hozzájárulni hangulatunk javításához. A kakaó hasznos összetevőinek köszönhetően mindazonáltal napi 3-4 kockányi magas polifenol-tartalmú étcsokoládé elfogyasztása ettől függetlenül is kifejezetten jó hatással van szervezetünkre, egy darabka finom csoki szétolvadása a szájban pedig minden tudományos magyarázattól függetlenül is egyszerűen jó érzés.

Kapcsolódó cikk: 4+1 dolog a lakásban, ami allergiát okozhat