Kertészkedés a Holdritmus szerint - Sok-sok képpel!

Mayerné Borics Erzsébet, 2012. ápr. 07.

Előzmény: Új tavasz, új tervekkel a kertben 3. rész

Regina Engelke, Kertészkedés a Holddal című könyvének felhasználásával folytatom a kertműveléssel kapcsolatos tudnivalók közreadását.

A vetésforgó jelentősége
Lényege, hogy meghatározott időrendi sorrendben követik egymást egy-egy ágyásban az ültetett növények. Ezek nem tartozhatnak azonos növénycsaládba.

Kertészkedés a Holdritmus szerint - Sok-sok képpel!

Ha ezt nem tartjuk, akkor az egyoldalú tápanyag felhasználás következtében, un. talajuntság következik be, mely a termesztett növényekre gyakorolt hatásban mutatkozik meg. Rosszul fejlettek, gyengék lesznek. Továbbá sok állati és egyéb kártévő elszaporodásának, a terület elgyomosodásának lehetőségét rejti magában.

A vetési terv elkészítésének alapelvei:

A korábban is említett növénycsoportoknak megfelelően osszuk a veteményest négy (egyenlő) részre: termésnövények, levélnövények, gyökérnövények és virágnövények.

Gyakorlatilag ez a négy rész van körforgásban évről évre. Így, legközelebb az ötödik évben kerül ugyanaz a növénycsoport, ugyanarra a területre. A könyv javaslatot tesz arra, hogy egyes növénycsaládokat milyen másik kövesse a vetésforgóban.

Például:

Keresztesvirágúakat (káposzta, retek) burgonyafélék (burgonya, paradicsom, paprika) kövessék.

Hüvelyeseket, libatopfélék (spenót, cékla, mángold) kövesse stb.

Elég időigényes elfoglaltság a terv elkészítése, ezért érdemes már januárban nekilátni.

Én is első ízben próbálkozom a vetésforgó és vetési terv ilyen módon történő alkalmazásával.

Kiegészítem még (illetve szeretném) a zöldtrágyázás és a mulcsozás lehetőségével. Ez egy újabb problémát vet fel. Ugyan is ennek gyakorlati megvalósításáról annyit kell tudni, hogy a sorközöket (melyek 40-50 cm szélesek) takarni kell (majd) Ehhez viszont pontosan ki kell mérni az ültetési sorok helyét.

Ötlet a terv készítéséhez:

1. Mérjük le a terület nagyságát (hosszúság –szélesség).
2. Egy papíron méretarányosan rajzoljuk fel az ágyást (ágyásokat).

3. Osszuk négy egyenlő részre.
4. Jelöljük a négy terméscsoportot
5. Vegyük számba milyen növényeket szeretnénk ültetni Ehhez a legjobb a már megvásárolt vetőmagtasakokkal dolgozni, esetleg egy kis papírra felírni.
6. A magokat a vetési hónap szerint is soroljuk be.(Én egy cédulát teszek eléjük, amire a hónap nevét felírom.

7. Keressünk ötleteket, tanácsokat a növénytársításokhoz (jó szomszéd-rossz szomszéd. Ezt érdemes már magvásárlás előtt megtenni).
8. A felrajzolt veteményesen, a sortávolságokra tekintettel jelöljük be az ültetési sorokat.
9. Tervezzük meg és írjuk be az ültetni kívánt növények nevét.
10. Számításba kell venni a termésidőt, a helyigényt (esetleg a másodvetés lehetőségét).
11. A terv segítségével pontosan nyomon követhetjük, hogy melyik sorban (sorokban) milyen növény van (lesz).
12. A rajzot őrizzük meg, mert a következő években szükségünk lesz a vetésforgó tervezésénél.

Annyival egészíteném még ki, hogy korábban egy ágyásban csak egy növényfélét ültettem, és az ágyások között utat is jelöltem ki. Most tekintettel arra, hogy a terület fix nagyságú, ettől eltekintek, és folyamatosan csak sorokat jelöltem ki. Így jobb a terület kihasználtsága. A fő növénycsoportokon belül, pedig vegyes kultúrában veteményezek (növénytársítás, fűszernövényekkel és gyógynövényekkel kiegészítve). Erről később még részletesebben írok.

A következőkben már valóban a Hold „működési elvei” szerinti kertészkedésről lesz napirenden. A holdfázis szabályok, a vetésre legalkalmasabb időpontok, a fel és leszálló Hold jelentőségéről esik szó.

Kapcsolódó cikk:

Tippek a zöldségfélék termesztéséhez 2.

Növénytársítások a zöldségeskertben