szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Ma a geotermikus a varázsszó?!

Scheftsik Tamás, 2014. ápr. 27.


Avagy energia nagyban és kicsiben

Mielőtt egy adott fűtési, energiaellátási rendszer mellett letesszük a voksunkat, mindenképpen tisztázni kell, hogy mit is várunk el tőle, mik a céljaink, és persze azt is, hogy mennyit szánunk a projektre.

Ma a geotermikus a varázsszó?!
Kép: swrconsulting.hu

Sokan azt hiszik, a megújuló energiaforrásokat beszerezni és beépíteni csak egy aprócska kellemetlenség, de amit cserébe kapunk, vagyis az ingyenes energia, az csodálatos. De sajnos, mint az életben a legtöbb dolognak, ennek is megvan a maga ára, és bizony az elején komoly beruházást igényelhet. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen rendszer mellett teszed le a voksodat, hiszen nagyon mellé is lehet nyúlni.

A geotermikus energia

A geotermikus energia a föld belső hőjét alkalmazza. Ez nem csak a termálvizeket jelenti, ahogyan azt sokan gondolják. A föld belseje felé haladva kilométerenként nagyjából 30°C-ot emelkedik a hőmérséklet. Ez egy nagyon szép adat, de egy kicsit ember közelibb, ha azt mondjuk, hogy a talajszint alatt 15 méterrel nagyjából 9°C-os a hőmérséklet, évszaktól függetlenül.

Láthatjuk, hogy a geotermikus energia több módon is felhasználható, ráadásul megvan az a nagy előnye is, hogy nem függ a nappaloktól, a felhőktől, évszakoktól, illetve az sem gond, ha szélcsend uralkodik a tájon. Nem emelkedik ki óriási rudakon, és nem fedi le a cserepeket a házon, ennek köszönhetően nem is olyan sérülékeny, mint egy napelem. A geotermikus energiának nagyon sok jó oldala van, ám itt következik az a rész, amire a bevezetőben is felhívtuk a figyelmet: attól függ, hova használjuk.

Erőművek

A nagyüzemi termelésben a geotermikus energiának nagy jövője lehet, hiszen azt jól tudjuk, hogy hazánk bővelkedik a hőforrásokban. Ezek a meleg vizek pedig nem csak az egészség megőrzésében játszhatnak szerepet, hanem a fűtésben, illetve az áramtermelésben is. sok helyen ma más a távfűtés rásegítője a hőforrás, és számos termálfürdő fűtését is ezzel oldják meg.

Erőműkét is nagy hasznát lehet venni, hiszen a kitermelt forró víz nyomás hatására tetemes mennyiségű gőzt is ad. Ezzel pedig működtethetőek a gőzturbinák, melyek áramot fejlesztenek. A rendszer működtetésénél kulcsfontosságú, hogy a kihűlt vizet visszapumpálják a talajba, különben a forrás elapadhat, és évtizedeket vesz igénybe, mire újra használhatóvá válik. A másik hátránya a kitermelésnek, hogy a vízzel együtt sokszor mérgező gázok, és ásványi anyagok is a felszínre kerülnek, melyeket bizony semlegesíteni kell ahhoz, hogy használható maradjon a rendszer.

Otthon

A geotermikus energiába való beruházás otthoni rendszere jellemzően nem a termálvízre, hanem a föld hőjére épül. A hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az alkalmazott hőszivattyúk 1 kilowatt befektetett energiával akár 7 kilowatt energiát is termelnek. Hogy akkor miért nem láthatunk minden háztartásban ilyen szerkezeteket? Nagyon egyszerű, az áruk miatt. Ez a beruházás ugyanis közel sem olcsó, ráadásul az árat nagyban befolyásolja a környezet is. tény, hogy ha egy fűtőolajos, vagy PB gázos rendszert szeretnénk kiváltani vele, akkor a ráfordítás akár 4-5 év alatt is megtérül, ami egy nagyon jó arány. Ám ha a sokkal jellemzőbb, földgázos rendszert szeretnénk lecserélni, akkor a megtérülést csak kifejezetten hosszútávon lehet számolni, ez pedig sokakat elriaszt a lehetőségtől.

Talán a legideálisabb, ha ezeket a lehetőségeket (szél, nap, geotermikus energia) keverve alkalmazzuk, hiszen így megvan az az előnyünk, hogy az adottságoknak, és az igényeinknek legmegfelelőbb keveréket tudunk alkotni.

Kapcsolódó cikk:

Nem csak a napban bízhatunk – a házi szélgenerátorok




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!