szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Méh fullánkja

Sulyok József, 2012. ápr. 11.


A közösség és az otthon védelmében a munkásméhet rágói és lábai mellett fullánkja segíti. A munkásméh fullánkja a fejlődés folyamán az egész család védelmét szolgáló eszközzé vált. Az anyáé azonban megmaradt önvédelmi fegyvernek. Fullánkját az anya tojócsőként is használja. A petéket fullánkja segítségével helyezi a sejt fenekére. Az anya fullánkja fejlettebb, méreghólyagja nagyobb, mint a munkásméhé.

Méh fullánkja

A fullánk több finom részből áll. Igazi parányi műszernek tekinthető. Részei pontosan egymásba illenek. A fullánk „ellenségbe” hatoló része a vályú és a két félszurony. Ez utóbbiakon horogszerűen visszahajló tüskék találhatók. A méhek nálunk legismertebb rokonai, a darazsak fullánkja horog nélküli. A két fél-szurony a vályú „sínjein” előre-hátra akár együtt, akár külön-külön könnyedén mozognak. A légmentesen egymáshoz simuló két fél-szurony között, a fullánk belsejében csatorna húzódik. Ez vezeti a fullánk hegyéhez a mérget. A fullánk működését külön idegcsomó szabályozza.

 

A mérget, amely a méregzacskóban gyűlik össze, a méregmirigy termeli. A szúráshoz készülődő méh ennek a hólyagnak a tartalmából enged parányi mennyiséget a fullánk csatornájába. A fullánk hegyén megjelenő cseppecske 2-3 milligrammnyi. Minél izgatottabb a méh, annál több a méreg a fullánkja hegyén. Legtöbb méregtartalékuk az őrszolgálatot ellátó méheknek van. A kígyóméreghez hasonló méhméreg hatóanyaga pontosan nem ismert. Mesterségesen nem sikerült még előállítani. A méhméreg, illetve annak a méreghólyagban tárolt vizes oldata színtelen folyadék. Sajátos, kellemes illatú, kesernyés-savanykás ízű, baktériumölő hatása van. A méregtelenítés nem csupán a méh korától, hanem fajtájától és az évszaktól is függ. Legtöbb mérget a tavaszi, első nemzedék termel. Ősszel a méregtelenítés csökken, télen teljesen szünetel. Az áttelelő méhek méregtermelő képességüket nem veszítik el.


A szúrás


A szúrásra készülődő méh igyekszik potrohát olyan helyzetbe hozni, hogy a fullánk a szúrási felülethez merőlegesen közelítsen. A sebbe nem csupán a fullánk hegyén levő méregcsepp kerül be, hanem a tartalék mérget is az áldozata testébe pumpálja. Aztán, mint aki a munkáját jól végezte, igyekszik fullánkját visszahúzni. Ha embert szúrt meg, ez nemigen sikerül, mert a fullánk horgai rendszerint megakadályozzák. A küzdelem a fullánknak a méh testéből való elválásával végződik. Azzal együtt kiszakad a működést szabályozó idegcsomó és a méreghólyag is. Ha a fullánk erősebben kapcsolódik a rovar testéhez, akkor nem szakad ki. Az ellenség testében maradt fullánk a méhtől elszakadva is tovább pumpálja a mérget az áldozat testébe. Egyébként a fullánkját vesztett méh rövid idő múlva elpusztul.

 

Az anya fullánkját nem csupán a rovarok, hanem valamennyi élőlény testéből képes kihúzni. Ezért az anya egymás után több ízben is szúrhat. Egy munkásméh elpusztulását a közösség észre sem veszi, meg sem érzi. Az anya elvesztését azonban az egész család pusztulását jelentheti. Az anyjukkal elégedett családok a hozzájuk betévedt idegen anyát rendszerint elpusztítják. Az ítélet végrehajtását nem bízzák anyjukra. Így nem kockáztatják annak testi épségét, esetleg életét is. Gyakori azonban, hogy az új anyától még az anyátlan családok is idegenkednek. Ez a méhészeknek sok gondot okoz, és nagyon megnehezíti az eredményes termeléshez nélkülözhetetlen rendszeres anyacserét. Előfordul az is, hogy a méhek bizonyos esetekben az anyát, (akár a sajátjukat is) csomóba fogják. Különösen gyakori ez olyankor, amikor átmenetileg egy családban két vagy több anya van együtt. Ilyenkor arról van szó, hogy a család egyedei között nincs kellő egyetértés a választás kérdésében.

 

Egyesek szívesen látnák maguk között az új anyát, mások ellenségesek velük szemben. A két tábor „hajba kap”. Egyik mindent elkövet, hogy az anyát elpusztítsa, a másik hogy megmentse. A vita következménye rendszerint a verekedés. A méhek egymást húzzák, vonják, cibálják és szúrják. A harci szellem elülése után nem csupán sebesültek, hanem elpusztult munkások is maradnak a porondon. Az anya a harcból rendszerint megtépázva kerül ki. De a veszekedés vége gyakran ennél is rosszabb: a halál. Különösen sok kárt tehet a méhek ilyen veselkedése olyan méhészetekben, amelyekben nagyobb mennyiségű anyát nevelnek eladásra. A tájoló repülésről vagy nászútról hazatérő anyát gyakran saját kis családjának méhei zárják csomóba és kínozzák agyon.


Az illatmirigy
 

Az illatmirigy ugyancsak a méhcsalád védelmét szolgálja bizonyos esetekben. Terméke, mint a méhcsalád egyedi illatának egyik alkotórésze, lehetővé teszi az otthonba rossz szándékkal besurranni próbálkozó idegen méhek felismerését. De egyúttal a hazatérő méhek és anyák tájékozódását, sőt az eleségforrás megtalálását is szolgálja. Az illatmirigy a méh potrohának a végén, két háti fél-gyűrű között van. Az illatozó méh potrohát itt behajlítja, szinte megtöri. Ennek következtében a potroh két szomszédos gyűrűje kissé szétnyílik. Itt, fehér hólyagocska formájában kitüremkedik az illatozó-mirigy. A méh a mirigy illatát szárnyainak gyors mozgatásával hajtja hátrafelé. Az illatozó méhek a kaptár szállódeszkáján, kijárójában mindig fejjel befelé mozdulnak.

 

Kapcsolódó cikk:

Méhcsalád, mint egység 2. rész

Virágpor, nemcsak a méheknek!


 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2021.szeptember 07., kedd / 11:46

Mivel helyettesíthető a BI 58 rovarölő, ami legalább olyan hatásos, mint a volt permetezőszer?

2021.augusztus 10., kedd / 08:22

Mivel helyettesíthető a BI 58 rovarölő, ami legalább olyan hatásos, mint a volt permetezőszer?

2021.július 04., vasárnap / 15:32

Igazi különlegességek a világból

2021.május 18., kedd / 18:35

Fenyőfa védelme pókszerű fekete bogarak ellen

2021.május 03., hétfő / 17:53

Kovács Ferenc Nyírfa megmentése

2021.április 04., vasárnap / 18:33

Profil módosítás - Visszajelzés


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia