szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Méhészkedés 12 hónapja 2. rész

Sulyok Józsefné, 2012. ápr. 16.


Előzmény: Méhészkedés 12 hónapja 1. rész

Április - Virágportermelés
Az utóbbi években fontos exportcikkünk lett a méhek által gyűjtött virágpor. Igaz, hazánkban még szűk keretek között alkalmazzák (tápszer, szépségápolás), de külföldön már tekintélyes szerepet tölt be a gyógyászatban. Jól jövedelmez a méhésznek is, a kereskedelemnek is.

Méhészkedés 12 hónapja 2. rész

A minőségi követelmények nemcsak a fajtára, hanem méretre, tisztaságra, színre és nedvességtartalomra is vonatkoznak. A virágpor fehérje a méh fejlődéséhez szükséges. A család évente 40 kg körül fogyaszt. Ennél azonban jóval többet tud gyűjteni, ha rászorítják. Gyűjtésre a gyümölcsvirágzás a legjobb. Hasonló még a repce, a gyermekláncfű. Értékes virágport ad Dél-Dunántúlon a szelídgesztenye. Kereskedelmileg nem kívánatos a pipacs sötét pora, az árvácska, valamint a fehérhere terméke. Virágporgyűjtésre a rakodórendszerek alkalmasabbak, de a fekvőkaptárra is rá lehet szerelni kívülről a gyűjtőt.

 

Némi ügyességgel megoldható a vízmentesség és a gyors ürítés is. A virágpor leggyakoribb szennyeződései a méhek testrészei, szőre, apró morzsák, amiket szeleléssel lehet eltávolítani. A viszonylag nedves anyagot óvatosan kell szárítanunk. Értékes hatóanyagai érzékenyek a hőre. A begyűjtött virágpor ellensége a nedvesség. Könnyen dohossá válik. Szárítás után ezért légmentesen zárjuk le. A dohos, romlott virágpor fogyasztása káros! A méhek annyi virágport hordanak, amennyire a fiasításnak és a természetes raktározásnak szüksége van, ha van jó legelő hozzá. A repce és a gyümölcsfa az.


Méhek a repcetáblán


A gyümölcsvirágzás végső napjain igyekezzünk elvándorolni, mert a sziromhulláskor alkalmazott vegyszerezés érzékeny károkat okozhat állományunkban. El kell tehát sürgősen vonulnunk. Áprilisban, májusban jó legelőnek kínálkozik a repce. Bármilyen szeszélyes is az időjárás nyílásakor, mégis érdemes egy jó tábla mellé telepedni. Különösen a korai virágzású repce jelentős, mert az akác előtti, általában hordástalan heteket tölti ki. Egyik legjobb mézelőnk, a virágzás az időjárástól függően egy hónapig is elhúzódik. Egy-egy növényen a virágok egymás után nyílnak. A melegebb idő kedvez a nektárkiválasztásnak, a sűrűségnek, a begyűjtésnek, de rövidíti, sokszor felezi a virítás heteit. A hűvösebb időjárás miatt a táblák hosszabban nyílnak, egyenletes. De kevesebb hordást biztosítanak, ami a fiasítást növeli.

 

Kedvező időben a méhek reggeltől késő délutánig járják a repcét. Egyenként 10-20 fordulót is megtesznek. A gyűjtő munkájukat könnyíti, hogy a repce nektárja jól hozzáférhető, hordható. Közepes erősségű egységekkel telepedjünk a virágzását megkezdő táblára. Az erős egységek megszorulnak, hamar rajzani kezdenek. A gyenge családok viszont nem veszik fel a fejlődés ritmusát. Nehezebben viselik el az ilyenkor gyakori, gyors időváltozást, szakaszos lehűlést. A szeszélyes tavaszi időjárás miatt jó hatással van egy-két adag híg, meleg szörp a vándorlás első napjának estéjén. A jó hordás és fejlődés egyik feltétele, hogy az anya szabadon petézhessen a repcén, és a lépek ne virágporosodjanak el.
„A repce megbolondítja a méheket!” – vallják az öreg méhészek. Igazuk is van. Minden más legelőt messze elhagynak a sárga tengerért. Még 4 kilométerről is megtalálják az ígéretes legelőt. Ha repcére vándorolunk, legelőször helyszíni szemlét tartsunk. Úgy válasszuk meg a vándortanyánkat, hogy a mezei munkák, a gépek ne zavarjanak, és a méheink se okozzanak galibát a növénytermesztők között. Kerüljük a túlzsúfoltságot.

 

A növénytermesztőnek az a jó, ha minél több család járja a táblát, mert a magfogás annál eredményesebb lesz. Méheinkkel a táblához túl közel nem szabad telepednünk, mert a leszállás a vetés közé kerül. A sűrű növényből csak kevés dolgozó tud kikeveredni, sok vergődő ott elpusztul. Az átlagosnál szélesebb sávban kaszáljuk meg a kaptár előtti teret. A kaptár eleje mindenképpen a tábla felé nézzen, mert a méhek nem járhatnak hátulról, óriási lenne a vesztesség. Bármekkora is a hordás, az itató mindig működjön. A repcén a méhek nagy tömegű fiasítást is gondoznak, a vízigény nem csökken a hordással. Az itatót süsse a nap. A hosszú virágzású repce nemcsak a fiasítást fejleszti, hanem bő virágport is ad a fogyasztáson túl. A repce méze gyorsan kristályosodik. Értéke ezzel nem csökken, csak nagyüzemi értékesítése és feldolgozása. Ha akácra vándorolunk, a repcemézet előbb pergessük ki. Még az olyan keretekből is, amik akáckor majd a méztérbe kerülnek, és most fiasok. A drága, keresett akácmézet óvjuk ezzel az ikrásodástól, mert a repceméz minden más mézet is megkristályosít. Korai pergetésnél viszont gyorsan kicsapódik a sejtekből. Ha az akáclegelőhöz 4 km-nél közelebb virítana repcetábla, a vonzási körön kívül telepedjünk le a méheinkkel. Még az akácnyílás kezdetén se örüljünk annak, ha méheink átjárnak a közeli repcére, mert később az akác dandárjában is odajárnak nyalakodni, csak nehezen kapnak rá az akácra.
 

A tavaszi álanyaság


Az anyák minőségüktől és életvitelüktől függően tavasszal 4-10 %-ban leváltásra kerülnek. Fokozott ez a kemény telek után. A méhész korai rajzásra gondol, de ha megvizsgálja a bölcsők elhelyezkedését, számát és az anyát, ha még nem váltották le, akkor meg tudja különböztetni a csenden anyaváltást a rajzástól. Különösen gyümölcsvirágzáskor gyakori ez a jelenség. Lehetséges, hogy az egy enyhe mérgezések utóhatása. Olyan is előfordul, hogy a kimerült anya már nem petézik 3 hete, de még családjával él.

 

Elhalása után nincs miből bölcsőt húzni a családnak. Végezetül néhány dolgozót az árvák anyapempővel etetgetnek, míg az petézni kezd. A pete a sejt oldalfalán van, egy sejtben több is. A jelek közé tartozik, hogy a méhek a virágporos sejtre is bölcsőalapot húznak. Az anyák be is petézik ezt. Az is előfordul, hogy a már álcás sejtben petét találunk. A fiasítás nem táblás, nem egykorúan terjed ki, nem egyöntetű: tenyérnyi folt 2-4 lépen, egy része még nyitott állapotban elpusztulva. Az álanyás családdal bajlódni csak akkor érdemes, ha állapota még nem nagyon előrehaladott. Folytatása: Méhészkedés 12 hónapja 3. rész
 

Kapcsolódó cikk:

A méh fullánkja

Méhcsalád, mint egység 3. rész




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!