szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Petőfi Sándor feat. Vasvári Pál

Sulyok József, 2013. máj. 06.


Avagy 22 közös pont - Eszmetársak párhuzamos sorsa

1989. március 15-én Vasvári (Fejér) Pált is keresztelő Tiszavasvári görög katolikus templom mellett lévő, mellszobránál elmondott ünnepi beszédemben vontam élettörténeti párhuzamot két fiatalon elhunyt nemzetei géniuszról.

Petőfi Sándor feat. Vasvári Pál

Az 1823-ban született Petőfi Sándor és az 1826-ban született Vasvári Pál rövid, de nagyon hasonló, nagy ívű élettöredékének félelmetes hasonlóságáról. Ez a korabeli történelmi helyzet, körülmény ismeretében talán már nem is sorolható a véletlen kategóriába. Tudatos, de kockázatos életük, forradalmi hevületük, példaértékű mártíromságuk nemzetünk kiemelkedő hősei közzé emelte őket.


Többek között ezért is vontam meg rövid, de felejthetetlen, tartalmas életútjuk párhuzamát azzal a ténnyel, hogy Petőfi három évvel idősebbként sokkal többet megélt, s alkotott, hiszen hamarabb kezdte két végéről égetni élete csonka gyertyáját.

A teljesség igényét magamra nem véve, vettem sorba, számba a két lánglelkű forradalmár, hasonló sorsát.


1. Közismert, hogy mindkettőjük születési helye sokáig vitatott volt.


2. Egyiküknek sem a történelemben fennmaradt neve az eredeti családi név (Petőfi= Petrovics,
Vasvári= Fejér.)


3. Petőfi és Vasvári ereiben nemzetiségi vér is csörgedezett (szlovák, ruszin), de mindkettő magyarnak vallotta magát, s oldhatatlan hazaszeretet munkált bennük, és nagy tolerancia az elnyomottakkal, nemzetiségiekkel szemben.


4. Mind a ketten tehetséges irodalmi ambíciókkal indultak az életbe. Vasvári kezdő, írói pályája, - a kortárs szakemberek szerint - sikeres volt. Petőfit a kivételes költői tehetsége a világirodalom élére röpítette.
 

5. A francia forradalom volt a példájuk, vezérelvük és a feltétel nélküli szabadság szeretet.


6. Együtt fogalmazták meg a 12 pontot, együtt tagok a forradalmat kirobbantó legszűkebb közösségben.
 

7. 1848. március 15-e fő szónokai lettek. Petőfi Sándor a forradalmi néptömeg előtt, Vasvári Pál a Pilvax kávéházban, az egyetemi ifjúság köreiben és a Nemzeti Színházban.


8. Vasvári a Pilvaxban barátja, Petőfi sétabotjával hadonászott, nem tudva, hogy szurony van a hegyében. Az onnan kirepülve Bécs felé mutatott jelet a zsarnokság leküzdésére.


9. Közösen foglalták le a nép nevében Landerer nyomdáját. Petőfi ott írta le a korábban fejből elmondott Nemzeti dalt, Vasvári strófánként vagdalta és szedette a nyomdagépen, hogy minél előbb kinyomtatva osztható legyen a tömegnek a vers.


10. A császári udvar mind a kettőjüket a forradalmi zavargások legveszélyesebb személyiségei közé sorolta.


11. Mind a ketten Kossuth legszűkebb köreihez tartoztak.


12. A titkosszolgálat figyelmének középpontjába kerültek (megfigyelés, házkutatás).


13. A szabadságharc kirobbanásakor, egymástól függetlenül, névtelen rágalmakkal gyávának, szájhősnek titulálták őket olyan vádakkal, hogy nem mernek kimenni a csatatérre harcolni. (Korabeli vélemények szerint, ez is a császári titkosszolgálat akciója volt, hogy így veszejtesse el a forradalom legveszélyesebb személyiségeit.)


14. Egymástól függetlenül, de közel azonos időben jelentkeztek Kossuth Lajosnál, hogy hadba kívánnak menni a haza védelme érdekében.
 

15. Kossuth külön-külön szabadcsapatok és Erdélyben népfelkelés szervezésével bízta meg őket.


16. Mind a ketten őrnagyi rangig jutottak és Bem József hadtestéjez tartozva, Erdély területén harcoltak.


17. Írásaikban látnoki módon megjósolták saját, tragikus sorsukat, végzetük körülményeit, mégis végig mentek mártíri útjukon.


18. Haláluk térben és időben egymáshoz közeli. Vasvári Pál 1849. július 6-án hal hősi halált Jósika falva közelében. Petőfi Sándor 1849. július 31-én a Segesvár környéki csatában.
 

19. Életük utolsó óráinak történései, haláluknak, eltemetésüknek körülményei, helyei máig ismeretlenek.


20. Mindketten nagy valószínűséggel, katonáikkal, követőikkel, a forradalom és szabadságarc mártírhőseivel összefonódva, jeltelen tömegsírban alusszák örök álmukat, Erdélyben.

 

21. Azonosság közöttük az is, hogy a magyar nép nem tudott belenyugodni, a két nemzeti hős jeltelen eltűnésébe, ezért kaphatott többször is lábra az a hír, pislákoló remény, hogy talán mégsem estek el a csatákban, netán csak fogságba kerültek, vagy elbujdokoltak vérszomjas hóhéraik elől.


22. A kor nagy festője, Barabás Miklós tisztelve kiemelkedő munkásságukat, mindkettőjük arcvonását megörökítette a magyar történelmi arcképcsarnok számára.


A sok hasonlóság, a közös sorsút mellett viszont van egy nagy, megbocsájthatatlan különbség, ami nem rajtuk állt, s áll. 2000. március 15-én a szülőhely, Tiszavasvári a keresztelő templom melletti mellszobor helyett, egész alakos Vasvári Pál szobrot avatott fel, amikor is ünnepélyesen bejelentettem a szép számú ünneplő közösségnek, hogy nagy szülöttünk, végleg hazatért.


Viszont szomorú tény, hogy sok, hiába való kezdeményezés ellenére (melyben segítségemre voltak kalotaszegi barátaim Péntek László, Antal János, Okos Márton,) Budapesten Vasvári Pálnak még nincs szobra. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc egyik legnagyobb alakja és mártírja Budapestre még nem tért vissza. Vajon erről miket írna, ha tehetné Petőfi Sándor, a jó barát, eszmetárs és harcostárs? 
 

Kapcsolódó cikk:

Kinek szurkol a Mindenható?




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!