Sárkányvérfa
Orbán Krisztina, 2014. aug. 22.
Az Indiai-óceánban fekvő Szokotra-szigetcsoport jelképévé vált bizarr megjelenésű sárkányvérfa egy teljesen egyedülálló élővilággal büszkélkedő, földönkívüli tájra emlékeztető vidék túlélésért küzdő fafajtája.
A Jemenhez tartozó Szokotrán 307 endemikus, vagyis kizárólag itt megélő növényfajta található. Ezek közül az egyik legjellegzetesebb a Dracaena cinnabari, azaz a sárkányvérfa, amely elnevezését sötétvörös gyantájáról kapta. E különleges formájú, örökzöld növény tömzsi, dichotóm ágait vaskos törzsének tetején növeszti, amelyek azonban az akár 60 cm hosszúra is megnövő levelekkel együtt más egyszikű fajoktól, például a pálmáktól eltérően az ég felé néző, tömött koronát alkotnak.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a növény túlélésének kulcsa épp furcsa alakjában rejlik. Folyamatos vízforrását a hajnali köd biztosítja, amely viaszos levelein lecsapódik, s a víz a törzsön végigfolyva egészen a gyökerekig csorog. A közben földre hulló vízcseppek párolgásának minimalizálásáról a növény koronájának árnyékával gondoskodik, amely kiemelkedő szerepet játszik a talaj nedvességének megtartásában. De a korona árnyéka teszi lehetővé a palánták túlélését is, hiszen a fácskák a kikelést követő első száraz időszakban a tűző napon azonnal kiégnek – ezért is találjuk a sárkányvérfákat legtöbbször erdőt alkotva, egymás közelében. A száraz, tápanyagszegény vidéken élő növény leginkább széles sziklarepedésekben szeret növekedni, hiszen ezeken keresztül nagyobb esők után a víz és a tápanyagot tartalmazó talaj egyaránt lejut a gyökereihez, és a párolgás mértéke is csekély.
Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Socotra#mediaviewer/File:Under_the_Dragon%27s_Blood_Tree,_Socotra_%2814073482425%29.jpg
Hasznosítás szempontjából a növény leginkább gyantájáról ismert. A gyanta a kéreg repedésein át természetes úton kicsordogál, s általában kinyerése is ezek kiszélesítése útján történik. Az anyagot régebben gyapjú és lakk színezésére, illetve agyagedények díszítésére használták, a gyógyászatban pedig fertőtlenítő, vírusellenes hatása révén jutott szerephez.
A gyanta-kinyerés mértéke az utóbbi évtizedekben a kereslet visszaesése miatt jelentősen csökkent, ám a növény fennmaradását így is számos tényező veszélyezteti. A favágást, a túllegeltetést és az infrastrukturális fejlődést messze meghaladóan az elsődleges veszélyforrást Szokotra folyamatos kiszáradása jelenti, amelynek több száz éve tartó folyamatát a globális klímaváltozás jelentős mértékben felgyorsította. Bár Szokotra egyike a világ leginkább érintetlenül hagyott fél-trópusi szigeteinek, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai már itt is érezhetővé váltak, s az egyébként őshonos sárkányvérfa életterében máris szűkülés figyelhető meg. Legfőbb élőhelyén, a hajhiri hegyvidéken ugyan még aktívan regenerálódó, jó korszerkezetű, nagy egyedszámú populációkban él, a sziget keleti és déli mészkőfennsíkjain azonban több helyen már a regeneráció hiánya figyelhető meg, más területekről pedig a növény már teljesen kiszorult.
A fa életben maradása a monszun által biztosított folyamatos szitálás függvénye. A monszun időszakának rövidülése miatt a korábban teljes virágpompában álló fák sokszor már csak a korona egy részén bontanak virágot, néhány helyen pedig erre már egyáltalán nem is képesek. Az előrejelzések szerint az egyre növekvő szárazság miatt a sárkányvérfa élőhelyének területe a következő 60 évben csaknem felére zsugorodik majd.
Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Socotra#mediaviewer/File:Skeletal,_Dragon%27s_Blood_Tree_%2813510165865%29.jpg
A Szokotra-szigetvilág biodiverzitásának megőrzésére számos terv és intézkedés született. Szokotrát az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította, a sárkányvérfát pedig a nemzetközi kereskedelem alól a CITES listára való felhelyezése védi. Mindazonáltal az IUCN Vörös listáján már jelenleg is a fenyegetett fajták között, a „Sebezhető” kategóriában szerepel, s a kedvezőtlen éghajlati változások kivédése nélkül e különleges fafajta túlélési esélyei igen csekélynek látszanak.
Írta: Orbán Krisztina
Kapcsolódó cikk: Mit kell tennünk a szép és egészséges pázsit érdekében?
Facebook Twitter GoogleStartlap
