Szüret - a szőlő ünnepe
Scheftsik Tamás, 2011. okt. 24.
A szőlő életciklusában az ősz az egyik legjelentősebb időpont, hiszen a gyümölcs ekkor érik meg. Persze ez nem csak a növénynek fontos időszak, hanem nekünk is, hiszen ekkor kerülhet az asztalunkra a legfinomabb csemegeszőlő, és ekkor szüretelhetjük a borszőlőnket is.
A csemege fajták szüreteléséről nem kell sok szót ejtenünk, hiszen ebben az időszakban már folyamatosan dézsmálgatjuk a fürtöket, így előbb vagy utóbb megérezzük, mikor kell leszedni azokat. A borszőlők esetében egy kicsit bonyolultabb a dolog, hiszen nem mindegy a szemek cukor és sav tartalma.
Hogy mikor kell elkezdeni a szüretet az nem egyszerű kérdés. Függ attól, milyen fajtáról van szó, hány nap telt el a virágzástól számítva, figyelembe veszik a hőösszeget, illetve a jól bevált kóstolást is alkalmazzák. Különböző területeken a néphagyomány más-más időpontot határozott meg a szüret kezdetére: az Alföldön Mihály napja (szeptember 29.), a Dunántúlon Terézia napja (október 15.), Borsod megyében Lukács (október 18.), Tokaj-hegyalján pedig Simon-Juda, a szőlők védőszentjének napján (október 28.).
A szüret nem kis erőfeszítést igényel mind a gazda, mind pedig a rokonság részéről. Ez a tevékenység már a középkorban is családi volt a kisebb gazdaságokban. Remek alkalom, hogy mindenki egy kicsit összegyűljön, munka mellett jól érezze magát, és természetesen megkóstolja a szüret egyik legnépszerűbb velejáróját, a házgazda által készített bográcsételt, kellő mennyiségű borral.
A szüret időpontja csúszhat is a kijelölthöz képest. Ha túl korán kezdünk bele a munkába, akkor a szőlőcukor és sav tartalma nem lesz tökéletes, ez pedig silányabb minőségű bort eredményez. A késői szürettel más a helyzet. Ekkor még jobb minőségben készíthető az éltető nedű, de sajnos a szemek megtöppedése miatt a betakarított mennyisség kevesebb, így az elkészített bor is kisebb mennyiségű lesz. A harmadik lehetőség, amikor a szemeket úgy szüretelik, hogy egészen addig a tőkén hagyják őket, amíg a fagy meg nem csípi. Az ezzel az eljárással szüretelt különleges szőlőből készült bor a jégbor. Intenzív aromája és édes íze miatt nagyon kedvelt, de aki ki szeretné próbálni, annak bizony erősen a pénztárcájába kell nyúlnia, mivel nem egy olcsó italról van szó.
Faluhelyen még szerencsére él a szokás, hogy a szüreti munkák végeztével bált tartanak. A középkorban és még 50 évvel ezelőtt is nagy jelentősége volt ezeknek a báloknak. Nem csak azért, mert itt végre összegyűlt a falu apraja nagyja. Ezek a mulatságok a tél közeledtét is jelezték, így még egyszer lehetőségük volt egy jót táncolni, mielőtt az első fagyok beköszöntöttek volna.
A falvaktól eltérően a földesuraknál más értelem is volt ezeknek a báloknak. Természetesen nem keveredtek az egyszerű emberekkel, így a gazdagok szüreti mulatságai igazi társasági eseményekké váltak. Itt köttettek a fontos ismeretségek, találkozhattak a rangban egymáshoz illő fiatalok, és a politika jelentős kérdéseit is megvitatták.
A szőlő életciklusa erősen befolyásolta az emberekét is, és teszi ezt még a mai napig is, bár kisebb intenzitással. Amennyiben szőlőt tartunk, itt az ideje, hogy az egész évi fáradságos munkánknak betakarítsuk a gyümölcsét, és végre ne csak a kapával a kezünkben közelítsünk ezekhez a nemes növényekhez.
Kapcsolódó cikk:
Facebook Twitter GoogleStartlap
2020.december 09., szerda / 19:14